Lassan elszáll a kemény Brexit esélye

A bizonytalanságot fokozza, hogy Theresa Maynek még nem sikerült megállapodnia az együttműködésről a DUP-vel.

Ötvenkét százalékról 33-ra csökkent az esélye a múlt heti választás után annak, hogy a Bank of England 2019 előtt megemelje a kamatlábat a Bloomberg jelentése szerint, miután kétségessé vált a Brexit-tárgyalások kimenetele.

Egyelőre azt sem tudni, mikor kezdődik meg a párbeszéd Brüsszellel, Theresa May kormányfőnek ugyanis változatlanul nincs parlamenti többsége, a keddi találkozón nem sikerült megállapodnia Arlene Fosterrel, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetőjével, aki az újságírókat elkerülve a hátsó kijáraton távozott a Downing Street 10.-ből. A tárgyalások azonban kiszivárgott hírek szerint jól haladnak.

Nagy-Britannia azt kockáztatja, hogy megállapodás nélkül lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, ha a kormány „vesztegeti” az időt, és csúszik az egyeztetés megkezdése – figyelmeztetett Michel Barnier, az unió Brexit-főtárgyalója a Financial Timesnak adott interjújában. Barnier hétfőn találkozott Oliver Robbinsszal, a Brexit-minisztérium vezetőjével, de nem tudtak megállapodni sem a tárgyalások megkezdésének pontos időpontjáról, sem azok menetrendjéről.

Ez nem is csoda, mert May a választási vereség után nyilvánvalóan kénytelen lesz módosítani az álláspontját és a stratégiáját. A Reuters által megkérdezett 49 közgazdászból 33 vélekedett úgy, hogy a konzervatív parlamenti többség elvesztése után valamelyest csökkent az úgynevezett kemény Brexit esélye.

A stratégiaváltást sürgette Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-főtárgyalója is, aki szerint Maynek el kellene ismernie, hogy a választás a kemény Brexit elutasítása volt, és vagy a „lehető legszorosabb” kapcsolatok kialakítására kellene törekednie az EU-val, mint amilyen például Norvégiáé, vagy pedig benn kellene maradni a vámunióban. Az Independent jelentése szerint több konzervatív parlamenti képviselő is azt sürgeti, hogy Nagy-Britannia a norvég utat válassza. Ez azonban a munkaerő szabad mozgásának bizonyos fokú elfogadásával járna, amit a Munkáspárt és a toryk is elleneznek.

A migráció volt az egyik fő aggodalmuk a kilépésre szavazóknak, de nem számoltak azzal, hogy milyen következményekkel jár a külföldi munkaerő csökkenése. Az egészségügy például gyakorlatilag összeomlana az ott dolgozó 57 ezer uniós állampolgár nélkül. Mindenesetre Brüsszel már kidolgozta részletes álláspontját. Eszerint az EU változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy Nagy-Britannia nem maradhat az egységes piac tagja, ha korlátozza az uniós állampolgárok bevándorlását, és meg kell egyezni a „lelépési díjról”, mielőtt elkezdődhetnek a tárgyalások a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról.