Magyarország újra lemaradóban a régióhoz képest

Az egy főre jutó GDP-ben visszaesett, a fogyasztásban viszont javult Magyarország az Eurostat adatai szerint. Tavaly az Európai Unió átlagának 67 százalékát értük el a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-ben, ami 1 százalékpontos csökkenés 2015-höz képest. A fogyasztásban azonban éppen 63 százalékon stagnáltunk, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás érdemben növekedett – meghaladva a gazdaság bővülését.

A régiós versenytársak ennél jobban szerepeltek, vagyis a reálkonvergencia a kelet-közép-európai országok többségében folytatódott. Csehország egy főre jutó GDP-je egy év alatt 87 százalékról 88-ra nőtt, Romániáé 57 százalékról 59-re emelkedett, Lengyelországé pedig – amely 2012-ben ért utol bennünket – 69 százalékon stagnált.

A tavalyi teljesítmény összefügg az EU-pénzek elapadásával is (vagyis az uniós költségvetési ciklus váltásával), hiszen a magyar gazdaság növekedése főképp emiatt lassult – habár ez a többi régiós országnál is jellemző volt. Ráadásul az iparnak is gyenge éve volt, és a lakossági fogyasztás sem vált olyan erős motorrá, mint sokan várták.

A következő években a magyar gazdaság lassú felzárkózása újraindulhat – a gyors béremelés, az EU-források lehívása és az ipari kapacitások növekedése miatt –, mivel az előttünk álló évek, a becslések szerint 3-4 százalék közötti növekedést hozhatnak. Ez minden bizonnyal meghaladja majd az EU átlagát, ami elég lesz a reálkonvergencia újraindulásához, és miután a fogyasztás erős támasza lesz a GDP-bővülésnek, az egy főre jutó fogyasztásban is fejlődhetünk. Azonban a régiós országok is képesek lesznek hasonló teljesítményre, éppen ezért az nem várható, hogy azoktól, akik korábban megelőztek bennünket, visszavegyük a pozíciónkat.

A 3-4 százalékos magyar növekedés a gazdaság hosszú távú teljesítőképessége feletti szintet jelent, hiszen a potenciális növekedés a legtöbb becslés szerint 1,5-2,5 százalékos. A régiós országoké legalább 2,5-3 százalékos: ha ebből indulunk ki, akkor hosszú távon hátrányban leszünk. Ha nem sikerül javítani a következő években a potenciális növekedésen – elsősorban a versenyképességen keresztül –, akkor jó esély van rá, hogy a növekedési ütemünk a fenti alacsony szintre tér vissza, így a lengyelek még inkább lehagyhatnak bennünket, a románok pedig közelebb kerülhetnek hozzánk.

Luxemburg az élen

Luxemburg volt az Európai Unió legmagasabb GDP-vel és legnagyobb fogyasztással rendelkező országa tavaly. Ezzel pozíciója nem változott 2015-höz képest. Írország, Hollandia és Ausztria kiemelkedik a mezőnyből, messze meghaladva az uniós átlagot. A lista végén Horvátország, Románia és Bulgária szerepel, ezekben az országokban az uniós átlag kétharmadát sem éri el az egy főre jutó GDP. | VG