A mikrovállalkozásoknak 860 milliárd jutott
A Növekedési hitelprogram (NHP) keretében 2013. júniusi indulása óta közel 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben – derül ki a jegybank elemzéséből. A program érdemben hozzájárult a hitelezési fordulat megvalósulásához: az NHP elindítását követően a kkv-hitelezés korábban tapasztalt évi 5–7 százalékos visszaesése megállt, majd 2015-től fokozatosan emelkedésnek indult. A dinamika 2016-ban már az – MNB által a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek tartott – 5–10 százalék közötti sávba került.
A három hónapig tartó első szakasz „felrázta” a kkv-hitelpiacot a jegybank szerint: a kedvező hitelfeltételi lehetőséggel élve számos vállalkozás próbálta megvalósítani elhalasztott beruházását vagy kiváltani korábbi hitelét, ami élénkítette a bankok közötti versenyt. A 2013 őszén indult második szakaszban a hangsúly már az új hitelekre, azokon belül is a beruházási hitelekre terelődött, a 2016 elején indult harmadik szakaszban pedig – a fokozatos kivezetés jegyében – már csak beruházások finanszírozására volt lehetőség. 2014–2015-ben a középlejáratú kkv-hitelek csaknem felét az NHP keretében nyújtották, majd 2016-tól csökkent az NHP-s ügyletek részaránya. Az összes szakaszban együttvéve mintegy 1700 milliárd forintnyi hitel- és lízingügylet szolgálta új beruházások finanszírozását. Az MNB becslései szerint az NHP 2 százalékponttal járulhatott hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mintegy 20 ezer fővel növelhette.
Az NHP mindhárom szakaszában a mikrovállalkozások vették fel a legtöbb hitelt azok darabszámát tekintve, arányuk az idő előrehaladtával folyamatosan nőtt. E szegmensnek több mint 46 ezer ügylethez kapcsolódóan közel 860 milliárd forint kölcsönt nyújtottak a program keretében a hitelintézetek, döntően beruházási célra.
A kisebb vállalkozások nagyobb térnyerésével összhangban csökkent a jellemző hitelméret is, amelynek mediánértéke az első szakaszban még 21 millió forint volt, majd a második szakaszban 9 millió forintra, a kivezető szakaszban pedig 7 millió forintra esett vissza – közölte az MNB. A nagybankok nyújtották a hitelek több mint kétharmadát, de a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek esetében a beruházási hitelek aránya valamivel magasabb (74, illetve 65 százalék), mint a nagybankok esetében (55 százalék).
Az NHP összességében mintegy 2 százalékponttal járulhatott hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mintegy 20 ezer fővel növelhette – becsüli az MNB. A kibontakozó konjunkturális folyamatok növelik a bérhez, a fogyasztáshoz és a profithoz kötődő adóalapokat, így költségvetési többletbevétel is keletkezik.
A kint lévő állomány 2017 első negyedévének végére elérte csúcsát, innentől azonban az állomány fokozatos leépülése várható. 2020 közepére az állomány a legmagasabb értékéhez képest mintegy felére, azaz 700 milliárd forint közelébe, 2023 elejére pedig mintegy 25 százalékára, azaz 350 milliárd forint közelébe csökkenhet, mielőtt 2026 végén a hitelek teljes egészében kifutnak – vetíti előre az MNB.
Vállalják a hitelezést a bankok
A Piaci hitelprogram második szakaszához kapcsolódó hitelezési kamatcsere (HIRS) tenderét 2017. július 6-án, csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank, azaz a bankoknak ekkor nyílik lehetőségük az érvényes 2017. évi 170 milliárd forintnyi kkv-hitelezési vállalásaik további emelésére – derült ki az MNB közleményéből. A monetáris tanács 2017 májusában döntött a Piaci hitelprogram második szakaszának elindításáról. | VG
