Fegyverüzlettel fogadták Trumpot Varsóban
Az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rakétarendszereket szállít Lengyelországnak – az erről szóló memorandumot Donald Trump elnök Varsóba érkezése után jelentette be Antoni Macierewicz védelmi miniszter. Nyolc IBCS tűzvezetési rendszerrel és radarral felszerelt üteget vásárolnak 7,6 milliárd dollár értékben a Raytheontól, és 2023-ban állítják őket hadrendbe. Várhatóan a Lockheed Martinnal is hamarosan megállapodást írnak alá HOMAR mobil rakétavető megvásárlásáról.
Lengyelország azon hat NATO-tagállam egyike – az Egyesült Államok, Görögország, Nagy-Britannia, Észtország és Románia mellett –, amelyik a GDP legalább 2 százalékát költi védelemre. Ez fontos Trump számára, aki lengyel kollégájával, Andrzej Dudával tartott közös sajtótájékoztatóján ugyan közvetlenül nem tett említést a kollektív védelmet garantáló 5. cikkelyre, a varsói felkelés áldozatainak emlékművénél kora délután mondott beszédében azonban hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja elkötelezettségét mellette.
Az amerikai elnök részt vett a kelet- és közép-európai országok gazdasági érdekeinek összehangolását célzó Három Tenger kezdeményezés csúcsértekezletén. Trump kimondottan támogatja a kezdeményezést, és fontosnak tartja a gázszállítások diverzifikációját, hogy a térség országai „ne legyenek túszai az egy forrásból származó energiának”. Az Egyesült Államok is be akar szállni ebbe a piacba, Lengyelországba már meg is érkezett az első amerikai cseppfolyósítottgáz-szállítmány, és a két ország hamarosan hosszabb távú szerződést köthet.
Trump péntek reggel Varsóból utazik a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 hamburgi csúcstalálkozójára. A házigazda Angela Merkel a terrorizmus elleni közös harccal és a menekültpolitikával kapcsolatban nem vár éles vitát, a klímaváltozást és a szabadkereskedelmet illetően viszont igen, de a Deutsche Welle jelentése szerint ezekben a kérdésekben sem törekszik Trump elszigetelésére. Abban senki sem hisz, hogy az amerikai elnök álláspontja megváltoztatható a párizsi klímamegállapodás ügyében, a kancellár azonban azt szeretné, ha a csúcs egyértelmű üzenetet fogalmazna meg a szabad piacok és a multilaterális kereskedelmi szövetségek ügyében. Az Egyesült Államok ezen a téren is egyedül maradt, a G20-ak szinte mindegyikének a haragját kivívta azzal, hogy újra akarja tárgyalni az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezményt, felmondta a Csendes-óceáni Partnerséget, és vámokat akar kivetni a külföldi acélra.
A G20 döntései erősen befolyásolhatják a nemzetközi piacokat, hiszen a csoport adja a világ bruttó termelésének több mint négyötödét és kereskedelmének háromnegyedét, gazdasági növekedése eléri a 2,8 százalékot, minden tagállamban csökken a munkanélküliség, és Dél-Afrikát leszámítva erősödik a tőzsde. Ez azonban csak a felszín, ha mélyebbre ásunk, akkor kiderül, hogy a növekedés nem egészséges, azt ugyanis túl régóta egyetlen eszköz hajtja: a monetáris politika – mondta a Sydney Morning Heraldnak Tracey McNaughton, a UBS befektetési stratégája. Szerinte Merkel fogja átvenni a világ vezetőjének szerepét az amerikai elnöktől, és a G19-ek egy irányba indulnak majd el, az Egyesült Államok pedig egy másikba. Washington elszigetelődik, ami nagyon komoly jelzés lesz a befektetők számára. Ennek egyébként máris vannak jelei, mert a kiegyensúlyozott alapok kevés pénzt fektetnek be az Egyesült Államokban, inkább Európát, Japánt és Kanadát részesítik előnyben, ahol a kormányzatok rendelkeznek politikai tőkével ahhoz, hogy tegyenek valamit.
