A jegybankárokra figyelnek a piacok
Hétfőn Kínából érkeznek meghatározó adatok, majd a brit inflációról, illetve kiskereskedelemről, a német gazdasági hangulatról, továbbá az amerikai lakáspiacról érkező hírek kerülhetnek a fókuszba. Itthon bérstatisztikákat közöl a Központi Statisztikai Hivatal. A legnagyobb érdeklődés várhatóan a jegybanki nyilatkozatok iránt mutatkozik majd: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) is kamatdöntő ülést tart a héten.
Magyarországon az előző kamatdöntés óta nem volt érdemi változás a makrokörnyezetben. A havi adatok alapján a növekedés továbbra is robusztus, a munkaerőpiaci kondíciók feszesek. A maginfláció egy éve lassú ütemben emelkedik (júniusban 2,4 százalék volt), azonban a headline infláció az energiaárak csökkenése miatt 2 százalék alá került, ami jócskán elmarad az MNB inflációs céljától – véli Módos Dániel, az OTP makroelemzője.
Ennek ellenére nem számítunk arra, hogy az MNB újraindítaná a kamatcsökkentési ciklust, mivel az infláció esése átmeneti tényezőknek köszönhető, és a maginfláció emelkedő pályán mozog. Azonban a csökkenő infláció miatt 307 alá erősödő forint némileg zavarhatja a jegybankot, mivel az euró-forint árfolyam az általa preferált 310 körüli szint alatt tartózkodik. Az előző kamatdöntés óta eltelt időben a forintlikviditást nyújtó és így közvetve árfolyamgyengítő hatású devizaswapok állománya nem változott, a megújítás során az MNB folytatta az eddigi stratégiáját: a rövidebb futamidejű devizaswapokat fokozatosan hosszabbakra cseréli le.
Várakozásaik szerint a jövő heti ülésen a jegybank legfeljebb a kamatdöntő ülés utáni közlemény hangvételén változtathat kismértékben, valamint a vártnál kevesebb betétet fogadhat be a szerdai 3 hónapos jegybanki betét aukcióján – írja elemzésében Módos Dániel.
A csütörtöki EKB-ülés előtt Dunai Gábor, az OTP makroelemzője emlékeztetett arra, hogy Mario Draghi EKB-elnök néhány hete határozott jelzést adott a monetáris politika relatív szigorítására, amit aztán később ő és döntéshozó társai próbáltak finomítani. Az aktuális ülést követően is ez lehet a fő irány: miután egy hónappal korábban elhagyták a közleményből a további monetáris lazítás lehetőségét, ezúttal inkább az eszközvásárlási program kivezetésének és a kamatszintek normalizálásának megfontolt tempójára eshet a hangsúly. Különösen, mivel az Egyesült Államokból érkező adatok és monetáris politikai jelzések miatt az euró-dollár kurzus 1,145-ig, több mint egyéves csúcsra emelkedett. A hosszú lejáratú állampapírok hozamai és a kamatswapok alakulása szintén a monetáris feltételek enyhe szigorodását mutatják.
Az EKB nincs könnyű helyzetben: noha a reálgazdaságra vonatkozó adatok folyamatosan azt a képet erősítik, hogy az eurózóna idei növekedése a vártnál jobb lehet (és például Németország esetében már kevés indokot lehet találni a monetáris stimulusra), ugyanakkor a maginfláció még mindig nem gyorsul, a teljes inflációs mutató pedig az üzemanyagárak alakulása miatt csökkent az utóbbi hónapokban – állapította meg a szakember. Hozzátette: a jegybank ebben a helyzetben vélhetően óvatos próbál lenni: várhatóan csak azt jelzi majd, hogy valamikor valamit jelezni fog. Az euró-dollár jelenlegi szintjén bármilyen konkrétum elhangzása (akár az eszközvásárlási program kivezetésére, akár kamatemelésre vonatkozik) inkább az euró gyengülése irányába hathat.
Az euró-forint árfolyam várható alakulását illetően Kecskeméti István, az OTP technikai elemzője jelezte: a csökkenő rövid távú trend még él. Sok teret már nem látni lefelé, erős támaszokhoz közelít. A 304,6-hez közeledve a mozgás túladott lehet ennél a szintnél. A hosszabb görbén egy sáv jellemzi a mozgást, emiatt egyik irányban sincs benne nagy lehetőség. Alul tehát a 304,6–306,6 támaszzónára, míg a korábbi csúcspontok figyelembevételével 312,5 és 314,5 között erős ellenállási zónára találhat. Ennek következtében a sávkereskedés folytatódására egyelőre nagyobb esélyt látni, mint jelentős egyirányú trend kialakulására.
