Pénznyelő automataként működik a 2016 decemberében hirtelen, minden előzmény nélkül államosított PrivatBank. Ukrajna legnagyobb pénzintézetének megmentése akkor a költségvetésnek 116 milliárd hrivnyájába (csaknem 4,5 milliárd dollár) került. Azonnal jelezték, hogy ez kevés lesz, újabb tízmilliárdokra lesz szükség. A pesszimista jóslatok beigazolódtak, a kormány kénytelen volt újabb feltőkésítésről határozni, ezúttal 35,5 milliárd hrivnya (1,36 milliárd dollár) értékben. A büdzsében erre nincs pénz, ezért Ukrajna újabb hitelt vesz fel: 17 évre szóló, évi 9,8 százalékos kamatot ígérő államkötvényt bocsátanak ki, első körben 22,5 milliárd hrivnya értékben (865 millió dollár). A pénzügyminisztériumban azt remélik, hogy az újabb beavatkozásnak nem lesz sem inflációnövelő, sem devizapiaci hatása. Ehhez képest az április óta apránként erősödő ukrán pénz rögtön veszíteni kezdett erejéből.
Az sem túl jó előjel, hogy eközben beadta a felmondását Olekszandr Slapak, a PrivatBank decemberben kinevezett ügyvivője, korábbi pénzügyminiszter. Távozási szándékának elfogadásáról később dönt a felügyelőbizottság. Slapak elvégezte a rá bízott munkát, s az átmeneti időszakban biztosította a bank zavartalan működését. Mi több, új szolgáltatásokat is bevezetett, s hosszú évek után visszahozta az ingatlanhitelezést, ezért a szakember távozásának nem mindenki örül. Ruszlan Bortnik elemző szerint Slapak döntése összefügghet azzal, hogy a PrivatBank volt tulajdonosai visszakövetelik a pénzintézetet, s bíróságon támadták meg a jegybank államosítási eljárását. Az Igor Kolomojszkij–Hennagyij Boholjubov oligarchaduó lépése legalább annyira váratlan és furcsa, mint amilyen a bank államosítása volt. Kolomojszkijék azzal érvelnek, hogy a jegybank és a pénzügyminisztérium azzal indokolta az azonnali államosítást, hogy a bank nagy tételben (100 és 150 milliárd hrivnya közötti összegben) hitelezte a hozzájuk közel álló üzleti köröket, és emiatt fennállt a bank csődjének veszélye. Ez viszont az egész pénzügyi rendszert romba dönthetné, hiszen a Privat csoport 20 millió ügyfelet szolgál ki. Kolomojszkijék most azzal támadnak, hogy fél év után sem találtak bizonyítékot a gyanús hitelekre. Bortnik szerint mindez csak trükközés, arra megy ki a játék, hogy a Kolomojszkijhoz közel álló cégcsoportoknak egyáltalán ne kelljen visszafizetniük ezt a hatalmas pénzt, a hitelekért álljon helyt az állam akár kötvénykibocsátásokkal, akár a büdzsé átcsoportosításával.
A küzdelemben egy biztos vesztes van: az adófizető. Az Ukrán Nemzeti Bank az ország függetlenségének 26 éve alatt 10 milliárd dollárt pumpált már bele a bankokba. Oleg Csurij alelnök szerint évi 77 millió dollár csak arra megye el, hogy a bankok feltőkésítésére felvett hitelek kamatait törlesszék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.