Magasabb vésztartalékot várnak el az ügyfelektől
Júliusban lépett életbe a szlovák központi bank (NBS) újabb szigorítása, amely megszabja, mekkora havi jövedelemmel kell rendelkezniük a jelzáloghitelért folyamodóknak. A jegybank ezzel csökkentené a jelzáloghitelek bedőlésének a veszélyét.
Az NBS márciusban kezdte a szigorítást. A hiteligénylőnek az eddigi három hónap helyett hat hónapra visszamenőleg kell jövedelemigazolást bemutatnia, a nettó bérből pedig levonják a 200 eurós létminimumot (ha családfenntartóról van szó, akkor az eltartottakra vonatkozó összeget is). Emellett a bank figyelembe veszi az ügyfél már meglévő egyéb törlesztőrészleteit, beleértve a lízinget is.
A kereskedelmi banknak március óta gondoskodnia kell arról is, hogy a hitelkérőnek legyen pénzügyi vésztartaléka, azaz a létminimumon felül el kellett különíteni a maradék nettó összeg 5 százalékát egyfajta szimbolikus tartalékként. Konkrét példát véve: ha az ügyfél nettó havi bevétele 1000 euró, a levont aktuális egy főre jutó létminimum 200 euró, vagyis a fennmaradó 800 euró 5 százalékát, ez esetben 40 eurót félre kellett tenni – igaz, az összeg szabadon felhasználható. Az 5 százalékot júliustól 10 százalékra, 2018 elején 15-re, 2018 júliusában pedig 20 százalékra emelik, ami képzeletbeli ügyfelünk esetében már havi 160 eurós vésztartalékot jelent.
Ráadásul a bankok egyfajta stressztesztnek vetik alá a kérelmezőket, ami azt jelenti, hogy megvizsgálják, vajon magasabb kamatszint mellett is képesek-e törleszteni. Jelenleg 1,5 százalék körül mozognak a hitelkamatok, de ezek a jövőben az infláció miatt emelkedhetnek. Végezetül pedig 30 évben maximálták a jelzáloghitelek futamidejének felső határát.
Szlovákiában a lakáscélú hitelek teszik ki a lakossági hitelállomány 76,6 százalékát, az egy főre jutó hitel itt a legmagasabb a régióban, majdnem 6 ezer eurót tesz ki, a hitelállomány pedig 2012 óta minden évben 10 százalékot meghaladó ütemben növekszik.
