Megnyílik a piac az európai agrártermékek előtt

Európai agrártermelők üdvözölték, hogy megszületett a politikai egyezség az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezményről. A megállapodást Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Abe Sindzó japán kormányfő írta alá csütörtökön Brüsszelben. A végleges egyezményt év végéig szeretnék tető alá hozni, remélhetőleg 2019 elején lépne életbe, és várhatóan liberalizálja a kétoldalú kereskedelem 99 százalékát. A beruházásvédelmet, illetve a panaszkezelést kivéve a főbb vitás kérdésekben sikerült megoldást találni, a technikai részletek kidolgozása maradt hátra.

A megállapodás eltörli az uniós vállalkozások által fizetett vámok többségét, amelyek mintegy egymilliárd eurót tesznek ki évente, megnyitja a japán piacot az európai agrártermékek előtt, továbbá a szolgáltató szektort és a közbeszerzéseket. Japán részről az autógyártók a megegyezés legfőbb nyertesei, ami már előre aggasztja az európai konkurenseket, akik azért lobbiztak, hogy legalább hét évig maradjon meg a tízszázalékos vám a japán autókra.

Egy név nélkül nyilatkozó uniós illetékes szerint a megállapodás után „nem lesznek csalódottak”. Az egyezményben ugyanis esetenként hosszú, akár 15 évig terjedő átmeneti időszakokat hagynak, és olyan érzékeny szektorokban, mint a sajt- és tejtermékek, Japán érvényben hagy majd bizonyos kvótákat. Eltörlik viszont az átlagosan 15 százalékos japán vámot a bor és számos sajt – például a jelenleg 29,8 százalékos vámmal terhelt gouda és cheddar – tekintetében, lehetővé teszik, hogy az EU jelentősen növelje a marhahús exportját. Írország arra számít, hogy az egyezség értelmében 20 ezer tonnára növelheti évi marhaexportját – jelentette az Irish Farmers Journal. A feldolgozott sertéshús vámmentes lesz, a friss sertéshús pedig majdnem vámmentes. Nem véletlen, hogy Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos szerint a megállapodás mindkét fél számára előnyös ugyan, de a vidéki Európa számára a legnagyobb győzelem. Üdvözölte a megállapodást az EU mezőgazdasági termelői lobbija, a Copa-Cogena is.

Japán és az EU adja a világgazdaság közel 30 százalékát, a kétoldalú forgalom a világkereskedelem 40 százalékát. Japán az unió hatodik, az EU Tokió harmadik legnagyobb exportpiaca.

156 japán vállalat van Magyarországon

Júniusban 156 japán érdekeltségű vállalat működött Magyarországon, túlnyomó többségük az autóiparban – derült ki a JETRO Budapest felméréséből. Tavaly közel 35 százalékkal nőtt e cégek exportárbevétele, megközelítette a 7 milliárd eurót. Az általuk foglalkoztatottak száma megközelíti a 34 ezret, és lassú tendenciaként megfigyelhető, hogy egyre több vállalatnál magyar vezetők veszik át a japánok helyét. | VG