Rekordmélységben az állástalanok aránya

Az euróövezetben 9,3 százalékos volt májusban a szezonálisan kiigazított munkanélküliség, ugyanakkora, mint egy hónappal korábban, és alacsonyabb, mint a 2016. májusi 10,2 százalék – közölte hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ez a legalacsonyabb szint 2009 márciusa óta. Az EU-ban szintén stabil, 7,8 százalékos volt májusban a munkanélküliség, az egy évvel korábbi 8,7 százalék után. 2008 decembere óta nem voltak ilyen kevesen munka nélkül a 28 tagállamban.

Az Eurostat becslése szerint az EU-ban 19,11 millió munkanélküli van, ebből az euróövezetben 15 millió. Áprilishoz képest 22 ezerrel csökkent az állástalanok száma az unióban, és ötezerrel az euró-

övezetben. Májusban 2,12 millióval kevesebben voltak munka nélkül az unióban és 1,43 millióval kevesebben az euróövezetben, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A legalacsonyabb munkanélküliséget Csehországból (3 százalék), Németországból (3,9) és Máltáról (4,1) jelentették, a legmagasabbat Görögországból (22,5) és Spanyolországból (17,7). Az egy évvel korábbihoz képest legnagyobb mértékben Horvátországban csökkent a munkanélküliek aránya (13,4-ről 10,7 százalékra), a második helyen Spanyolország áll, ahol tavaly májusban 20,2 százalékos volt a munkanélküliség, a harmadikon pedig Írország (8,4 helyett 6,4 százalék).

Májusban 3,76 millió 25 év alatti állástalan volt a 28 tagállamban, ebből 2,62 millió az euróövezetben, ez 16,9 százalékos munkanélküliséget jelent az EU-ban és 18,9 százalékosat az euróövezetben az egy évvel korábbi 19, illetve 21,3 százalék után. A fiatalkorúak körében a munkanélküliség Németországban volt a legalacsonyabb (6,7 százalék), a legmagasabb pedig Görögországban (46,6), Spanyolországban (38,6), illetve Olaszországban (37).

Nagy-Britanniában alacsony, 4,5 százalékos a munkanélküliség, és egyre nagyobb gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya, ami több mint 2 milliárd fontjába kerül évente a cégeknek. Ennyit kell költeniük magasabb fizetésekre, fejvadászatra és munkaerő-kölcsönzésre – derült ki az Open University felméréséből, amelyet a Guardian ismertetett.

A kutatásban részt vevő 400 cég 90 százalékának okozott nehézséget az elvárt szaktudással rendelkező munkaerő megtalálása, ami tovább erősíti az aggodalmakat, hogy mi lesz a Brexit után, ha csökken a bevándorlás. A kilépés miatti bizonytalanságra hivatkozva az emberek nem szívesen váltanak munkahelyet, az uniós állampolgárok pedig már nemigen pályáznak szigetországbeli állásra. Ez az oka annak, hogy a fejvadászat hosszabb időt igényel a megkérdezett vállalatok háromnegyedénél – átlagosan egy hónappal és 24 nappal többet a vártnál. A fejvadászat költsége és a kölcsönmunkaerő becslések szerint legkevesebb 1,7 milliárd fontba került egy év alatt. A munkaerőhiány miatt a cégek 56 százaléka volt kénytelen a piacinál jóval magasabb bért fizetni, ami összesen 527 millió fontos pluszköltséget tett ki. Ennek ellenére a hivatalos statisztikai adatok azt mutatják, hogy az átlagbér-emelkedés lelassult Nagy-Britanniában, alacsonyabb az inflációnál.