Magyarország gazdasága az egyik legnyitottabb az európai közösségben

Az exportvezérelt gazdasági növekedés következtében a magyar gazdaság nyitottsága, így a külpiacoktól való függése jelentősen nőtt az utóbbi években. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelem tavalyi évéről szóló jelentésében kiemeli, hogy 2011 és 2016 között közel 12 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) volumene, amihez az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege is hozzájárult.

A növekedéshez a nettó export hozzájárulása két év kivételével pozitív volt, tavaly pedig 0,6 százalékpontot tett ki. Az elmúlt esztendőkben az áruforgalom egyenlege összességében pozitívan járult hozzá a bővüléshez. Ám két évben – így tavaly is – visszafogta a gazdasági teljesítményt, amivel párhuzamosan viszont a szolgáltatás-külkereskedelmi aktívum a teljes vizsgált időszakban pozitív volt. Egyébként a KSH adatai szerint az elmúlt három évben leginkább a fogyasztás húzta a gazdasági növekedést – évente körülbelül 2 százalékponttal járulva hozzá az éves bővülési ütemhez.

A hivatal kiemeli, hogy 2010-ben a külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya 159 százalékot tett ki, ami 2016-ra 175 százalékra emelkedett – azaz a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint az áruk és szolgáltatások exportja tavaly a GDP 92,5 százalékát tette ki, míg az import esetében ugyanez az arány 82,2 százalék volt. Ennél az EU-ban csak négy ország rendelkezik magasabb kiviteli és behozatali aránnyal a GDP-hez mérten: Luxemburg, Málta, Írország és Szlovákia. Az uniós átlag nem mellesleg nagyságrendileg a magyarországi adatok közel felét teszi ki: az export esetében 44,2 százalék, míg az importnál 40,7 százalék.

2005-ben Magyarország a vonatkozó rangsorok nyolcadik, illetve hetedik helyén állt az Eurostat adatai szerint. A válság idején, 2009-re majdnem minden uniós tagállamban csökkent a külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya, így Magyarországon is: az export aránya akkor még csak közel háromnegyedét tette ki a GDP-nek. Mindezzel még így is hazánk volt az egyik legnyitottabb uniós tagállam. 2009 óta majdnem negyedével nőtt a kivitel növekedéshez mért aránya, ennél viszont (Ausztriát leszámítva) minden régiós versenytársunknál nagyobb volt a növekedés. Hasonló a helyzet az import esetében is, ahol ugyanez az arány 16 százalékos bővülést mutat. Ennél szintén csak nyugati szomszédunknál volt lassabb a behozatali arány növekedésének üteme. 2009-hez képest az uniós átlag alatt, 2012 óta viszont a felett gyorsult a kiviteli arány bővülése a GDP-hez mérten, és ugyanez mondható el az importtal kapcsolatban is.

A régióban az exportot nézve az elmúlt öt évben Szerbiában nőtt leginkább (mintegy 38 százalékkal) a kiviteli arány, így annak súlya már a GDP felét teszi ki. Horvátország és Lengyelország esetében is 50 százalék környékére gyorsult a kiviteli arány. Ahogy hazánkról, úgy a közép- és kelet-európai régió többi országáról is elmondható, hogy az elmúlt években nyitottabbá váltak – miként az uniós tagállamok jelentős része –, ami miatt viszont jobban ki vannak téve a külpiacok alakulásának.