Visszatérnek a magyar mérnökök

Rendkívül ambiciózusak és szakmailag elkötelezettek a magyar mérnökök, többségük ugyanis az alapján választ munkahelyet, hogy hol tudják a nagyobb szakmai kihívásokat és az izgalmasabb feladatokat ajánlani – derül ki a Jobsgarden HR-cég átal végzett felmérésből. Külföldre is sokan mennének, de csak határozott időre, a legnépszerűbb célország pedig Németország. Ami a munkaerőpiacot illeti, a szakmában tapasztalható innovációs folyamatoknak köszönhetően egyre erősebb pozícióban vannak a villamos- és IT-mérnökök, akikért a legjobb cégek versenyeznek.

A képzés minőségével kapcsolatban kettős eredmények jöttek ki a kutatásból. Az egyetemek legfőbb erősségének a válaszadók közel fele az oktatók felkészültségét tartja, negatívumként viszont a megkérdezettek háromnegyede jelölte meg azt, hogy a képzés nem elég gyakorlatorientált. A helyzet és a megítélés ellentmondásosságát az általános vélemények arányai is jól jelzik: a megkérdezettek 53 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar mérnökképzés szintje csak közepes, 35 százalék ítélte jónak az oktatás minőségét, a további 12 százalék pedig kimondottan rossznak mondta. Az elhelyezkedési lehetőségekkel viszont nincs probléma, a kutatásban részt vevők 85 százaléka három hónapnál kevesebb idő alatt talált magának állást. És egyre inkább arról van szó, hogy mérnökeink könnyen válogathatnak a piaci szereplők és ajánlataik közül. Munkakeresés vagy munkahelyváltás alkalmával pedig egyáltalán nem az anyagiak a legfontosabbak.

Gárdus Zsuzsa, a Jobsgarden társ-ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a mérnökszakma jelenleg jelentős innovációs folyamaton megy keresztül. A Jobsgarden által szervezett állásinterjúk és a munkakeresők elhelyezésének tapasztalatai alapján a cégnél úgy látják, hogy a legtöbb mérnök most a jelenkor nagy technológiai lehetőségeit és a jövőt meghatározó fejlesztéseket keresi. – Kis túlzással élve mindenki elektromos autót szeretne fejleszteni, vagy ha erre nincs is lehetősége, mindenképpen olyan projektekben szeretne részt venni, amelyek már a jövőről, annak technológiai megoldásairól szólnak. Erre meg is van az esélyük, a szakmát ugyanis egyre inkább áthatja a digitalizáció és az intelligens rendszerek térhódítása, a mérnöki fejlesztések pedig mindinkább elektronikai, illetve digitális irányba tolódnak el, aminek következtében felértékelődnek a villamos- és IT-mérnökök – tette hozzá.

Ezzel is összefügg, hogy tapasztalataik szerint az álláskeresők inkább a nagyvállalatokat részesítik előnyben, mert a kisebb cégekben egy idő után korlátozottak a lehetőségek.

A külföldi kihívásokat is sokan keresik, ám jóval inkább csak projektjelleggel, rövid távra. A megkérdezettek 40 százalékának volt már lehetősége külföldön dolgozni, közülük a nagy többség, 91 százalék 5 évnél kevesebb időt töltött kint.

A legvonzóbb célország a válaszadók több mint negyede szerint Németország, ezt követi az USA 13 százalékkal, majd 10 százalék alatti aránnyal Ausztria, Svájc, Hollandia és Nagy-Britannia. Arról viszont nincs szó, hogy tömegesen mennének külföldre a mérnökeink. A többség egy-egy határozott idejű megbízásban gondolkodik, és annak végeztével hazatér.

A felmérésről

A választ adók közel 90 százaléka

22 és 40 év közötti mérnök. A felmérésben 31 százalékos arányban a gépészmérnökök képviseltették magukat, 25 százalékuk informatikus,

20 pedig villamosmérnök volt.