A csődtörvényről vitáznak a képviselők

Kedden tárgyalja a parlament a csődeljárásokról és a felszámolási eljárásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslatot, ugyanis június 26-án hatályba lépett egy 2015-ös európai uniós rendelet, amely miatt módosítani kell az uniós vonatkozású, határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárási szabályokat. A törvényjavaslat indoklása szerint „az uniós rendelet előnye, hogy a tagállami eljárásokat jobban összehangolja, megteremti a jogi kereteket a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti közvetlen együttműködéshez”.

A magyarországi csődeljárás kereteit szabályozó törvény legutóbb 2009-ben módosult jelentősebben: előtte az adós csak a hitelezők többségének hozzájárulásával juthatott fizetési moratóriumhoz, ami a javaslathoz csatolt háttéranyag szerint ritkán fordult elő, viszont az új szabályozásban a kérelmező azonnal kaphatott fizetési haladékot, hogy megegyezzen a hitelezőivel. A módosítások után a követeléseket csökkentett összegben, illetve időben eltolt vagy széthúzott ütemben kell teljesíteni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-től ugrásszerűen megnőtt a csődeljárások száma: a jogszabály bevezetését megelőzően évente pár eljárást indítottak, viszont 2010 és 2013 között évente több mint százat. A csődtörvény 2012-ben is módosult, azóta kiterjed azon hitelezőkre is, akik a csődeljárásba nem jelentkeztek be, illetve a csődegyezséggel nem értenek egyet – ezután jelentősebb mértékben nem módosították a törvényt.

A most az Országgyűlés előtt lévő javaslatban új elem a nemzetközi vállalatcsoportok koordinált fizetésképtelenségi eljárása, amelynek célja, hogy egységes stratégiát alakítsanak ki az érintett felek a vállalatcsoport és annak tagjai fizetőképességének helyreállítása érdekében. Mint írják, cél, hogy a tagállami felszámolási eljárások helyett – ami nemzetgazdasági veszteség – a vállalatcsoport szintjén reorganizáció valósuljon meg, biztosítva a cég fennmaradását és lehetőség szerint a foglalkoztatottak megtartását. Az Európai Bizottság adatai szerint évente mintegy 200 ezer céget érintenek a fizetésképtelenségi eljárások, amelyektől 1,7 millió munkahely függ – minden negyedik ilyen eljárás határon átnyúló elemet is tartalmaz.

A képviselők kedden egyebek mellett tárgyalnak arról is, hogy a nyugdíjas szövetkezetek illetékmentességet kaphassanak a cégbírósági eljárásban, továbbá a jelenlegi járási tagoltság helyett megyei szinthez igazítanák a közjegyzők illetékességi területét.