Trump után Kínába repül Putyin is – kiderült, miről tárgyal a két nagyhatalom
Kétnapos látogatásra Kínába utazik orosz államfő május 19-én – jelentette be a Kreml szombaton.
Vlagyimir Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi és regionális kérdésekről tárgyal majd vendéglátójával, Hszi Csin-ping kínai elnökkel – írták.
Az orosz államfő a tervek szerint számos kétoldalú kormányközi, minisztériumközi dokumentum ír alá, és várhatóan találkozik majd Li Csiang kormányfővel, akivel a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kilátásairól tárgyal – közölte a Kreml.
Kilenc év után ismét Pekingbe látogatott Donald Trump amerikai elnök, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt a világgazdaság és a geopolitika legégetőbb kérdéseiről.
A tárgyalások egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy az Egyesült Államok és Kína demonstrálta: továbbra is ők irányítják a globális gazdasági erőteret.
Trump szerint Peking jelentős mennyiségű Boeing repülőgépet vásárolna, miközben több tízmilliárd dollár értékben amerikai mezőgazdasági termékeket is importálna a következő években. A Fehér Ház arról is beszámolt, hogy a felek tárgyaltak az amerikai cégek kínai piacra jutásának bővítéséről és a kínai beruházások növeléséről az Egyesült Államokban.
Az igazi áttörés azonban elmaradt. Nem született megoldás az iráni háború ügyében, így a Hormuzi-szoros továbbra is bizonytalan maradt az energiaszállítás szempontjából. A piacok gyorsan reagáltak: a befektetők eladásokba kezdtek, a részvénypiacok gyengültek, miközben az energiaárak emelkedése újabb fenyegetést jelent a világgazdaság számára.
Tajvan kérdésében sem történt elmozdulás. Washington nem oldotta fel a kínai chip- és mesterségesintelligencia-ipart sújtó exportkorlátozásokat, ami azt jelzi, hogy az Egyesült Államok továbbra is stratégiai riválisként tekint Kínára. A két nagyhatalom ugyanakkor egyértelművé tette: a rivalizálás mellett fenntartják az együttműködés kereteit, mert egyik félnek sem érdeke a teljes gazdasági szakítás.
A találkozó legnagyobb vesztese sok elemző szerint az Európai Unió lett. Brüsszel sem a tárgyalóasztalnál, sem a döntések előkészítésében nem kapott szerepet, miközben az ukrajnai háború és az energiaválság következményeit Európa szenvedi meg leginkább. Amerikát energiaexportja, Kínát pedig felhalmozott tartalékai védik, az EU azonban kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet.
A Trump–Hszi-csúcs így végül nem a látványos megállapodásokról, hanem a globális erőviszonyok megerősítéséről szólt. Az üzenet világos: a világgazdaság jövőjét továbbra is Washington és Peking formálja, miközben Európa egyre inkább a partvonalról figyeli az eseményeket.
