Fellélegezhet a világkereskedelem: Panama mégsem zárja be a kapuját – jöhet az aszály, a csatorna akkor is nyitva marad
A Panama-csatorna üzemeltetője szerint 2026-ban sem tervezik korlátozni a hajóforgalmat, még akkor sem, ha az év második felében ismét kialakul az El Nino okozta aszály. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonala most rekordközeli vízkészletekkel próbál felkészülni a következő klímaválságra.
A Panama-csatorna Hatóság (ACP) pénteken közölte: 2026 végéig nem tervezik korlátozni a hajók áthaladását, még akkor sem, ha az év második felében újra megjelenik az El Nino időjárási jelenség. A Reutersnek adott nyilatkozatuk szerint a vízi út üzemeltetői már hónapok óta készülnek arra a forgatókönyvre, amely korábban számos fennakadást okozott a világkereskedelemben.
Az útvonal kulcsszerepet játszik a globális szállítmányozásban, hiszen az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze.
Naponta több tucat teherhajó, tartályhajó és konténerszállító használja az útvonalat, amely jelentősen lerövidíti az Amerikát megkerülő tengeri utakat.
Jelenleg napi 38 hajó haladhat át a csatornán, és a kereslet az elmúlt hónapokban ismét erősödött. Ennek egyik fő oka a Közel-Keleten kialakult háborús helyzet. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni konfliktusa miatt több hagyományos kereskedelmi útvonal használata nehezebbé vált, köztük a Szuezi-csatornáé is. Emiatt számos hajózási vállalat ismét a Panama-csatorna felé fordult.
A háttérben azonban ott lebeg az El Nino veszélye. Ez az időjárási jelenség általában két-hét évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedésével jár. Közép-Amerikában ez rendszerint kevesebb csapadékot és súlyos aszályt okoz.
A Panama-csatorna az olaj menekülő útvonala, de az El Nino mindent felboríthat
Az Egyesült Államokhoz menekülnek az ázsiai vevők. A Panama-csatorna áteresztőképessége korlátozott, a legnagyobb hajók nem is tudják használni.
Panama már egyszer megtapasztalta, milyen következményekkel járhat ez. A 2023–2024-es El Nino idején az ország történelmi aszályt szenvedett el. A Panama-csatorna működése különösen érzékeny a vízhiányra, mivel a zsilipek működtetéséhez hatalmas mennyiségű édesvíz szükséges. Akkor a hatóságok kénytelenek voltak csökkenteni a napi áthaladó hajók számát, ami hosszú várakozási időket és globális logisztikai fennakadásokat eredményezett.
A helyzet annyira súlyossá vált, hogy egyes hajótársaságok inkább alternatív útvonalakat választottak, még akkor is, ha ez jelentős többletköltséget okozott.
A Panama-csatorna most felkészült a klímaválságra
Most azonban Panama azt állítja, levonták a tanulságokat. A csatorna vezetése szerint már 2025 óta vízmegőrzési intézkedéseket vezettek be, hogy felkészüljenek a következő El Nino-ciklusra. Kiemelték, hogy a Gatún-víztározó vízszintjét történelmileg magas szinten tartják, ami kulcsfontosságú a csatorna zavartalan működéséhez.
Az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb jelentése szerint az El Nino 2026 májusa és júliusa között alakulhat ki, és akár 2027 elejéig is fennmaradhat az északi féltekén. A panamai hatóságok ezért már most folyamatosan figyelik az esős évszak alakulását és az időjárási modelleket.
A Panama-csatorna működése nemcsak Latin-Amerika, hanem az egész világgazdaság számára stratégiai kérdés. A világ tengeri kereskedelmének jelentős része halad át rajta, ezért minden korlátozás azonnal megjelenik a szállítási költségekben, az energiaárakban és végső soron a fogyasztói árakban is.
A Hormuzi után itt a következő gond: már egymillió dollárért engednek át a Panama-csatornán
A Panama-csatornán az átlagos aukciós árak a közel-keleti konfliktus kirobbanása után mintegy 385 ezer dollárra emelkedtek. Egyes hajók több mint egymillió dollárt fizettek áthaladási foglalásért árverésen, amit a közelmúltbeli keresletnövekedés hajtott.
