Kisebb lehet az Eximbank adóssága, mint gondoltuk

Az államadósságba a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tartoznak, nem az egész mérleg számít bele – árulta el a Világgazdaságnak az Eximbank elszámolásával kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya. Az elszámolás során ráadásul nem képezi az adósság részét az a hitel sem, amely egy költségvetésen belül elszámolt intézménytől származik. „Ha valaki állampapírt tart mint kormányzati szereplő, annak állománya konszolidálódik, hasonló a helyzet, ha valaki hitelt nyújt az államháztartáson belül. Tehát egyes eszközoldali tételek is csökkentik a maastrichti adósságot, ha azok az államháztartás más szereplőivel szembeni követelések” – tették hozzá.

Az Eximbank nyilvános beszámolójából nem derül ki, hogy mely források köthetők állami szereplőkhöz, így az sem derül ki, hogy pontosan mekkora a bank nem konszolidált adóssága az Eurostat szerint. Kicsi az esély, hogy a teljes forrásoldal piaci hitelből álljon, bizonyosan jelentős az állami hitelek aránya a banknál. Az viszont borítékolható, hogy a teljes forrásoldalnál kisebb méretű lehet a bank adóssága az Eurostat szerint. Lényeges, hogy amíg a forrásoldal állományát nem kapja meg az EU statisztikai hivatala, addig pontos számot nem tudnak közölni arról, hogyan számolják el az Eximbankot. Enélkül ugyanis nem tudja a statisztikai hivatal megállapítani azt, hogy mekkora a konszolidált és a nem konszolidált adósság aránya.

„Az Európai Statisztikai Hivatal javaslatától függően – hogy az Eximbank melyik részét vegyék figyelembe a besorolásnál – fél, 1 vagy 2 százalékponttal romolhat a magyar államadósság-ráta” – nyilatkozta korábban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ezt összevetve az MNB válaszával, a kérdés csak az, hogy az Eximbank adósságának mekkora része konszolidált. Pluszcsavar a történetben, hogy amíg a vita zajlik, addig az Eximbanknak lehetősége van leépíteni a forrásállományát, illetve ezeket részben állami forrásra cserélni. Az elszámolási bizonytalanság akár több évig is eltarthat, ezalatt először a „p”, vagyis provisional (ideiglenes) jelzőt használhatja az Eurostat, amellyel az adat nem tisztázott állapotát jelzi (ez egyébként számos más országot is érint). Nagy probléma viszont akkor sem adódik, ha később az Eurostat álláspontja lesz a hivatalos, hiszen addig az Exim átalakíthatja a forrásállományt, s akkor az államadósságot sem dobja meg jelentősen, ha az államháztartás részeként kezelik a bankot.

Nem egyértelmű

Korábban egy független intézmény segítségét kérte az Eurostat, a Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikákkal Foglalkozó Bizottság pedig felkérte az EU-s jegybankokat és statisztikai hivatalokat, hogy mondják el a véleményüket, szerintük állami vagy piaci szereplőnek számít-e az Eximbank, és az államháztartáson belül vagy kívül kell-e elszámolni. A bizottság összesítése alapján 25 intézmény szerint az államháztartás része az Exim, és 24-en mondták azt, hogy nem kell az adósságát beleszámolni az államadósságba, emellett hatan tartózkodtak az állásfoglalástól. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez túl szoros eredmény ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük: az Eximbank az államháztartás része, így az elszámolási patthelyzet egyelőre úgy tűnik, hogy nem oldódik meg. | VG