Átalakult a világkereskedelem
Már az egészen pici, néhány főt foglalkoztató magyar cégek is könnyedén be tudnak kapcsolódni a világkereskedelembe – fogalmazott a Magyar Export Napján tartott előadásában Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD-nagykövete. Példaként egy magyar céget említett, amelyet Budapesten alapítottak, központja ma már Brooklynban van, a fejlesztőközpontja maradt Budapesten, a termékeit pedig egy kínai városban gyártják. Ma már a kisebb cégek is globális láncokat tudnak felépíteni, ez is jelzi, hogy a kereskedelem jelentős változásokon esik át.
Az elmúlt évtizedben a világkereskedelem éves növekedési üteme közel kétszer akkora volt, mint a világ GDP-jének növekedési üteme – mondta Cséfalvay, hozzátéve, hogy ez a válság óta lelassult, jelenleg mindkettő hasonló ütemben növekszik. Szerinte a magyar export gyors gyarapodását is ebben az összefüggésben érdemes vizsgálni: miközben a világkereskedelem növekedési üteme lassult, addig a magyar export erősen nő. A lassulásnak több oka is van: például a kereskedelmi korlátozások, amelyeket a válság idején vezettek be, a digitális gazdaság mérési nehézségei, valamint a globális értékláncok átalakulása. A világkereskedelem változásaira a magyar külkereskedelmi politikának három válasza volt Cséfalvay szerint: az exporttermékek komplexitásának növelése, az áruk exportspecializálása, valamint a keleti és a déli nyitás.
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár Magyarország újraiparosítási stratégiáját hangsúlyozta. Az Irinyi-terv elsősorban arra épül, hogy hova is exportálják a magyar ipar termékeit, ott milyen elvárások vannak azokkal szemben. Elmondta: az alapvető célkitűzés az, hogy a GDP-ben a magyar ipar aránya tovább nőjön a jelenlegi 24 százalékról. Emellett szerinte legalább olyan fontos, hogy ne csak a járműgyártás fejlődjön, aminek megvannak a veszélyei az elektromos járművek térhódítása miatt, hiszen azokhoz jóval kevesebb alkatrészt kell majd gyártani. Ez azért is fontos, mert a magyar gazdaság exportvezérelt, és a magyar kivitel 21 százalékát épp a járműipar adja.
Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta: ma már elképzelhetetlen bármely gazdaság teljesítményének gyarapodása, versenyképességének erősödése anélkül, hogy ott ne hajtanának végre sikeres digitalizációs stratégiát. Magyarországon már ma is jelentős súllyal bír a digitális gazdaság: a teljes GDP valamivel több mint 20 százalékát adta 2015-ben, míg az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalatoknál dolgozott a munkavállalók közel 15 százaléka. Szerinte az elmúlt két évben sokat lépett előre Magyarország a digitalizáció terén, és ma már egy átlagos európai ország szintjén áll.
