BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Átalakult a világkereskedelem

Már az egészen pici, néhány főt foglalkoztató magyar cégek is könnyedén be tudnak kapcsolódni a világkereskedelembe – fogalmazott a Magyar Export Napján tartott előadásában Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD-nagykövete. Példaként egy magyar céget említett, amelyet Budapesten alapítottak, központja ma már Brooklynban van, a fejlesztőközpontja maradt Budapesten, a termékeit pedig egy kínai városban gyártják. Ma már a kisebb cégek is globális láncokat tudnak felépíteni, ez is jelzi, hogy a kereskedelem jelentős változásokon esik át.

Az elmúlt évtizedben a világkereskedelem éves növekedési üteme közel kétszer akkora volt, mint a világ GDP-jének növekedési üteme – mondta Cséfalvay, hozzátéve, hogy ez a válság óta lelassult, jelenleg mindkettő hasonló ütemben növekszik. Szerinte a magyar export gyors gyarapodását is ebben az összefüggésben érdemes vizsgálni: miközben a világkereskedelem növekedési üteme lassult, addig a magyar export erősen nő. A lassulásnak több oka is van: például a kereskedelmi korlátozások, amelyeket a válság idején vezettek be, a digitális gazdaság mérési nehézségei, valamint a globális értékláncok átalakulása. A világkereskedelem változásaira a magyar külkereskedelmi politikának három válasza volt Cséfalvay szerint: az exporttermékek komplexitásának növelése, az áruk exportspecializálása, valamint a keleti és a déli nyitás.

Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár Magyarország újraiparosítási stratégiáját hangsúlyozta. Az Irinyi-terv elsősorban arra épül, hogy hova is exportálják a magyar ipar termékeit, ott milyen elvárások vannak azokkal szemben. Elmondta: az alapvető célkitűzés az, hogy a GDP-ben a magyar ipar aránya tovább nőjön a jelenlegi 24 százalékról. Emellett szerinte legalább olyan fontos, hogy ne csak a járműgyártás fejlődjön, aminek megvannak a veszélyei az elektromos járművek térhódítása miatt, hiszen azokhoz jóval kevesebb alkatrészt kell majd gyártani. Ez azért is fontos, mert a magyar gazdaság exportvezérelt, és a magyar kivitel 21 százalékát épp a járműipar adja.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta: ma már elképzelhetetlen bármely gazdaság teljesítményének gyarapodása, versenyképességének erősödése anélkül, hogy ott ne hajtanának végre sikeres digitalizációs stratégiát. Magyarországon már ma is jelentős súllyal bír a digitális gazdaság: a teljes GDP valamivel több mint 20 százalékát adta 2015-ben, míg az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalatoknál dolgozott a munkavállalók közel 15 százaléka. Szerinte az elmúlt két évben sokat lépett előre Magyarország a digitalizáció terén, és ma már egy átlagos európai ország szintjén áll.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.