Van, akinek támogatás nélkül nem menne
Leginkább a maximális kedvezményre, azaz a három gyerek után igénybe vehető 10+10 millió forintos támogatásra jogosultak számára tette lehetővé korszerű, új építésű ingatlan vásárlását a CSOK. A 3-4 hálószobás, 80-90 négyzetméteres középkategóriás új lakások ára 45-50 millió forinttól indul, a vételár 40 százalékát is kitevő otthonteremtési kedvezmény ebben az ársávban egyértelműen meghatározó a vásárlásnál – mondja a Metrodom Zrt. értékesítési vezetője, Kricsfalussy Tamás. Az egy- és kétgyerekesek által felvehető CSOK viszont egy 60 négyzetméteres, két hálószobás lakás jellemzően 33-38 millió forintos vételárának jóval kevesebb, mint a 10 százalékát teszi ki, vagyis kevésbé jelent segítséget a vásárlásnál.
A több ezer lakást építő társaság tapasztalatai szerint a középkategóriás épületeknél a vevők 15-30 százaléka veszi igénybe a 10+10 milliós CSOK-ot, ők valószínűleg nem tudnának új építésű lakást vásárolni nélküle. A Metrodom szakembere szerint a vevők között megjelent egy olyan csoport is, amely korábban nem volt jelen az új építésű lakások piacán. Ők azok a minőségi cserét megvalósító középosztálybeli családok, akik, élve az állami kedvezménnyel, a már meglévő lakásukból hasonló méretű vagy kicsit nagyobb új építésűre váltanak a 10+10 milliós CSOK segítségével. Vannak olyan vevők is, akik már rendelkeznek megfelelő lakással vagy házzal, és most élnek a lehetőséggel, hogy akár 15 millió forint tőkével egy 2 hálószobás új építésű lakást vegyenek.
Az új építésű lakások iránti kereslet változatlanul élénk, a fejlesztések már kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és a CSOK indított be – értékeli a helyzetet Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. 2017 első kilenc hónapjában 52 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 33 százalékkal nőtt. A bővülő kínálat azonban nem járt együtt az árak stagnálásával, sőt, a Cordia legfrissebb budapesti piacfelmérése szerint a fővárosi négyzetméterenkénti átlagár egy év alatt bő 15 százalékkal 688 ezer forintra nőtt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyre kevesebb négyzetméterre elég a CSOK – teszi hozzá. Az áremelkedést azonban nem lehet önmagában a CSOK számlájára írni, hiszen az ugyanúgy végbement a támogatással nem érintett garzonok és a másfél szobás lakások körében is, miként a nagyobbaknál. Az áremelkedés még az otthonteremtési kedvezmény, illetve az 5 százalékos áfa bejelentése előtt, már 2015-ben beindult, gyakorlatilag 2014 óta élénkül a lakáspiac. A CSOK mindenesetre jobban eladhatóvá tette a nagyobb, drágább lakásokat.
A Cordiánál a kedvező hitelkonstrukciók ellenére még jelentős, 80 százalék a készpénzes vevők aránya, hitelt a további vásárlást tervezők kétharmada sem tervez felvenni. A Cordia lakásainak 10 százalékára szerződnek CSOK-os vásárlók. Más a helyzet a kertvárosi, azaz Zuglóban, Madárhegyen és Sasadon megvalósuló projektjeiknél. Ott magasabb, 13 százalék a CSOK-os vevők aránya – minden második három gyerek, minden harmadik pedig két gyerek után veszi igénybe a kedvezményt –, bár ez tovább nőhet a közeljövőben. Az új lakás vásárlása iránt érdeklődők között ugyanis az eddigieknél nagyobb arányú a kedvezmény igénylését fontolgatóké. Aki komolyan gondolja, annak nincs sok ideje biztosra menni, az újlakás-vásárlásban és CSOK-ban még csak most gondolkodó potenciális vevőknek érdemes az áfakérdésre is figyelniük – hívja fel a figyelmet Földi Tibor.
