Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 1973,9 milliárd forintos hiánnyal zárt tavaly – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 1904,2 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 142,2 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok pedig 72,5 milliárd forintos többletet mutattak. A központi alrendszer hiánya 2016-ban 825 milliárd forintot tett ki. Az államháztartás központi alrendszere 2017 decemberében 334,9 milliárd forintos deficittel zárt, míg 2016 decemberében 884,3 milliárd forint volt a hiány.
A két év halmozott egyenlegének eltérő alakulásában meghatározó volt az uniós kiadások lényegesen magasabb teljesülése 2017-ben. Az uniós kifizetések tavaly meghaladták a 2555,3 milliárd forintot, szemben a 2016. évi 2096,9 milliárd forinttal. A költségvetésbe érkező uniós bevételek nagyságrendje (1015,2 milliárd forint) azonban az uniós kifizetésektől lényegesen elmaradt, annak mindössze 39,7 százalékát tette ki. Így a költségvetés az év folyamán megelőlegezte az uniós bevételeket.
A bevételek közül az előző évhez viszonyítva érdemben növekedtek az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból származó bevételek, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok. Áfából 3525,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek 2017-ben, ami az egy évvel korábbinál 235 milliárd forinttal több. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele 1920 milliárd forint volt, 202,4 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A társasági adóból 2017 decemberének végéig 624,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év értékétől 58,2 milliárd forinttal maradt el.
Rekordot döntött a foglalkoztatottak száma. A hatéves bérmegállapodás eredményeként 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, valamint emelkedtek az e feletti bérkategóriába tartozó fizetések is.
A költségvetés főösszegeket érintő módosítására egy alkalommal került sor, mivel a kedvező gazdasági folyamatok lehetőséget biztosítottak egyes kiadási előirányzatok megemelésére, illetve újak megteremtésére. Az NGM hangsúlyozza: tavaly év végén a kedvezőbben alakuló bevételeknek, valamint az egyes kiadási előirányzatoknál jelentkező megtakarításoknak köszönhetően a kormány forrásokat csoportosíthatott át egyes kiemelt területekre. Ez azonban nem veszélyeztette a költségvetés stabilitását, a hiánycél tartását és az államadósság szabályok szerinti csökkentését. Mindezek alapján 2017-ben az uniós módszertan szerinti államháztartási hiány mértéke 2 százalék körül alakulhatott a tervezett 2,4 százalék helyett, az államadósság aránya pedig a GDP 1,5 százalékpontjával 72,4 százalékra mérséklődhetett. Ha az Eximbankot az államháztartáson belülre sorolják, akkor az év végi államadósság a GDP 74,5 százalékára csökkenhetett a 2016. év végi 76 százalékos szintről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.