A bruttó átlagkereset 323 ezer forint volt tavaly novemberben, 13 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó keresetek is ilyen ütemben nőttek, az átlag 214 800 forint volt novemberben családi kedvezmény nélkül, azzal együtt pedig 222 700 forintra becsülhető – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A tavaly január–novemberi időszakban a bruttó átlagkereset 294 200 forint volt. Az év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, valamint az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A fogyasztói árak az előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett.
Varga Mihály szerint a 10 százalék feletti reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy tavaly átlagosan több mint egyhavi bérrel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: az 59 hónapja töretlenül emelkedő reálbérek is jól mutatják, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni. A nettó bérek hét év alatt a kedvezményeket nem számítva is 48 százalékkal, azokat figyelembe véve – a gyermekek számától függően – ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. A január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér és a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum, a munkáltatói adók érdemi csökkentésével párosulva, elősegíti a magyar bérek régiós felzárkózását. A kormány 9 százalék körüli keresetemelkedéssel számol ez évre.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunknak jelezte: bár az országos adatok szerint jelentős volt tavaly a béremelkedés, az országon belül hatalmas egyenlőtlenségek vannak a fizetések összegében. A múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg, Szabolcsban például csak 135 ezer forint. Több, alacsonyabb nettó átlagjövedelemmel rendelkező megyében az országos átlagnál nagyobb volt a nettó bérek emelkedése, mivel ezekben a térségekben nagyobb a súlyuk a minimálbéres dolgozóknak.
Horváth András, a TakarékBank elemzője arra számít, hogy 2017-ben 13 százalékot meghaladó mértékben nőhettek a bérek és 10 százalék felett a reálbérek a bérmegállapodások és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható ez évben is, az elemző 9 százalékos átlagos bérnövekedéssel kalkulál. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés valósulhat meg.
Ment a bónusz
A novemberi bruttó átlagbér ezúttal is 9 százalékkal, közel 28 400 forinttal magasabb volt, mint az októberi átlagkereset, ami Németh Dávid szerint a meginduló év végi bónuszoknak és az indexekhez kötött kifizetéseknek tudható be. Az elmúlt években is megfigyelhető volt a fizetések megugrása az év utolsó két hónapjában, hogy utána januárban konszolidálódjanak. A következő – kisebb, ám később visszalépést tartogató – emelkedés március-áprilisban jön, amikor a bértárgyalások eredményeként kialakulnak a 2018-as bérek, és a visszamenőleges kifizetések emelik az utalásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.