Megnyitotta kapuit a tajvani piac

A 2016 novemberében lezajlott audit után idén március 8-án újabb nyolc baromfivágóhíd, valamint egy baromfi- és két sertésfeldolgozó üzem kapta meg az exportengedélyt a tajvani Állat- és Növényegészségügyi Ellenőrzési és Karanténhivataltól – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Így már 27 hazai üzemből szállíthatnak termékeket a kelet-ázsiai térségbe. Az agrártárca közleménye szerint az engedélyt szerző üzemek között bajai, hajdúböszörményi, kecskeméti, kerekegyházi, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kiskunmajsai, mezőkovácsházi, nyírgelsei, orosházi, pusztamérgesi, szarvasi, szekszárdi, szentesi, tamási és törökszentmiklósi létesítmény is található. A tajvani hatóság részéről az exportengedélyek megadása és a Magyarországon 2016 novemberében kitört és tavaly áprilisig még új fertőzéseket produkáló madárinfluenza-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések feloldása szinte egy időben történt.

Az engedélyeztetési eljárás elhúzódásának nem szakmai, hanem bürokratikus okai vannak – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke, aki a szintén engedélyt kapó Tranzit-Food Kft. cégvezetője is egyben. Mint mondta, az elmúlt 25 évben hiába volt legalább három miniszterelnöki és több miniszteri szintű megállapodás Kínával, a pekingi engedélyeztetési hivatal pecsétje nem tudott rákerülni a papírokra. Szabó Miklós szerint azonban, ahogyan a hazai sertésfeldolgozók számára, a magyar baromfisoknak is nagyon ígéretes piac a távol-keleti. Az elmúlt években dinamikusan nőtt a kivitel, új országok jelentek meg vevőként, például a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Japán, Dél-Korea vagy most Tajvan.

Tajvan helyzete – mivel a magyar baromfi előtt a piacát még mindig zárva tartó Kína nem ismeri el önálló államnak – némileg más, mint a térség többi államáé, de a Világgazdaságnak nyilatkozó cégvezetők nagy potenciált látnak benne. Tajvan jelentős soványhúsliba- és pecsenyekacsa-fogyasztó, de a madárinfluenza-járvány miatt drasztikusan visszaesett az ottani állomány, amelyet Európából a magyar és a lengyel termelők tudnak pótolni – mondta lapunknak Kutni József, az orosházi Pannon Fine Food Kft. résztulajdonosa. Cége most léphet a tajvani piacra, amelyről a madárinfluenza 2016. novemberi kitöréséig oda szállító cégek tapasztalataiból annyit lehetett tudni, hogy a pecsenyekacsa és a húsliba nagy népszerűségnek örvend, és nagy lehetőségek vannak a hízottáruexportban is.

Mindkét cégvezető hangsúlyozta, hogy ezt a lehetőséget csak akkor tudjuk kihasználni, ha a baromfitartók fokozott óvatossággal járnak el, és betartják a szigorúbb járványvédelmi előírásokat is. A tét nagy, hiszen egy esetleges magyarországi járvány miatt óhatatlanul korlátozni fogják az exportunkat, márpedig a hazai termelés 25-30 százaléka külföldön talál vevőre. A Baromfi Termék Tanács ígéretet kapott, hogy a hatóság folyamatosan ellenőrzi a járványvédelmi intézkedések betartását. Várhatóan az esetleges kártérítéseket is ahhoz kötik, hogy ezeket betartották-e a termelők, így például csak a jogszabály alapján betelepíthető mennyiségű és számlával igazolt állat után jár majd kártérítés. Ezzel a járványveszélyt növelő „túltelepítéseket” is megpróbálja a hatóság kiküszö­bölni, illetve újabb lépést tesz az ágazat fehérítésében. Az óvatosság annál is inkább indokolt, mert Bulgária a múlt hét elején jelentette, hogy egy, a román határ közelében működő gazdaságban kimutatták a magas patogenitású H5N8 madárinfluenza-vírust. Október óta ez már a negyedik regisztrált eset.