Súlyos nyomás alatt a török eszközök

Rossz idők járnak a török eszközökre. A líra tegnap 4,85-os keresztárfolyammal mindenkori mélypontjára csúszott az euró ellenében, a dollárral szemben 3,94-os jegyzéssel megközelítette történelmi mélypontját. A tízéves állampapír hozama az elmúlt három hétben 11,5 százalékról 12,45 százalékra emelkedett. A mindenkori rekord 12,78 százalék volt tavaly november végén. Az ötéves CDS-felár 178,94 bázispontra ugrott, ez csaknem 7 százalékos emelkedés tíz nap alatt.

A török eszközöket több tényező is nyomás alatt tartja: a csalódást keltő makroadatok, a bel- és külpolitikai helyzet, valamint a nemzetközi gazdasági fejlemények egyaránt Törökország ellen dolgoznak. Március elején a Moody’s tovább – Ba1-ről Ba2-re – rontotta a török adósbesorolást. A hitelminősítő a döntését a romló intézményi háttérrel, továbbá azzal indokolta, hogy a kormány még mindig a rövid távú intézkedésekre koncentrál, ennek pedig a hatékony monetáris politika és az alapvető gazdasági reformok látják kárát. Phoenix Kalen, a Société Générale stratégája szerint a devizapiacon a kereskedők a leminősítés után elkezdték leépíteni a lírára felvett long pozíciókat. A döntés óta 4 százalékot gyengült a török deviza a dollárral szemben.

A beérkező makroadatok sem kedveznek a török kilátásoknak. A gazdaságnak eddig is nagy problémája volt az ikerdeficit. A 2017-es költségvetési deficit számait még nem tették közzé, de várhatóan 1,5 százalék fölött lesz a mutató. A folyó fizetési mérleg hiánya is egyre több: januárban 7,1 milliárd dollárra hízott az egy évvel korábbi 2,7 milliárdról. A Moody’s szerint az országnak rendkívül nagy a rövid lejáratú adóssága, és vélhetőleg a következő években tovább nő a külföldi finanszírozási igénye. A piaci konszenzus szerint 5,4 százalék körül lehet a tavalyi GDP-arányos deficit. Ez nagymértékben teszi ki a gazdaságot a külföldi, intézményi befektetők döntéseinek és a piaci hangulatnak – közölte a hitelminősítő. A Rabobank elemzésében hangsúlyozta, hogy a kitettség miatt a gazdaság módfelett érzékeny a Fed kamatpolitikájára is.

A romló kilátások miatt a kereskedők szabadulnak állampapírjaiktól: ez állhat a tízéves kötvény hozamának trendszerű emelkedése mögött. Tavaly november óta egyre népszerűbbek voltak a kötvények a befektetők között, de csak azért, mert bíztak benne, hogy az éves bázisú infláció 10 százalék alá esik – hangsúlyozta Kalen. Ám a februári adatokból kiderül, hogy a pénzromlás 10 százalék fölött maradt. Az Eurostat szerint a maginfláció 12 százalékos lett februárban. Nem is látszik, hogy a török jegybank képes lenne leszorítani a pénzromlás ütemét, elemzések szerint legkorábban 2020 elején láthatunk majd egy számjegyű inflációt, pedig a jegybanki cél 5 százalékos.

Nem segítenek a helyzeten a belpolitikai fejlemények sem, amelyek rontják az ország megítélését. A múlt héten a parlament megszavazta azt a választási törvénytervezetet, mely az ellenzék szerint Recep Tayyip Erdogan államfőnek kedvezne, és akár választási csalásokra is lehetne használni – írta elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. A bizonytalanságot erősíti a nemzetközi helyzet is. Törökország épp hadat visel a szíriai kurdok ellen, a háború finanszírozási igénye pedig tovább növelheti a külföldi piacoktól való függőséget.