Élesedett Trump és a CIA terve? Észvesztő pusztításba kezdtek az ukránok, a végső döfést is bevinnék Putyinnak
Kijev ismét komoly csapást mért Oroszország gazdaságára: ukrán dróntámadás érte a belgorodi Sztarij Oszkol olajtárolót, amely jelenleg is lángokban áll. Az akció célja, hogy gyengítse Putyin ellátási vonalait, és csökkentse a háborús készleteket.
Az éjszaka folyamán, január 7-én tűz ütött ki az oroszországi Belgorod megyében található Sztarij Oszkol olajtárolóban.
A helyszínt ukrán drónok támadták, amelyek robbanása több tartályt is lángra lobbantott.
A régió kormányzója, Vjacseszlov Gladkov szerint a detonáció „jelentős tüzet okozott a telephelyen”.
Nem ez az első eset, hogy a tárolót célba vették: a Sztarij Oszkol olajtárolót korábban is támadták már, és az ukrán kormány célzottan igyekszik gyengíteni Oroszország gazdasági hátországát a háború során. Az olajfinomítók és tárolók mellett más infrastrukturális létesítmények is rendszeres célpontok: a stratégia célja, hogy Putyin ellátási láncait megtörjék, és csökkentsék a Kreml háborús erőforrásait.
A Merkur szerint az ukrán drónoffenzívát a CIA is koordinálta: a kamikaze drónokkal végrehajtott támadások célja a kulcsfontosságú olaj- és védelmi iparágak gyengítése. Az amerikai támogatás azonban Donald Trump ideiglenes intézkedései miatt szünetelt.
Közel a béke, de nem csökkennek az ukrán dróntámadások
Az akciók mára szinte napi gyakorisággal történnek Oroszország területén, különösen a Moszkva-környéki régiókban. A Reuters jelentése szerint ezek az akciók időnként ideiglenes repülőtér-lezárásokkal is járnak. Ukrajna hivatalosan azt állítja, hogy a dróntámadások célja az orosz katonai és energia-infrastruktúra gyengítése.
A támadások hosszú távú gazdasági hatása még vitatott szakértők körében. Ugyanakkor a Kreml mostanra komoly problémákkal küzd: az olajexport az elmúlt hetekben jelentősen visszaesett. A Bloomberg adatai szerint
- Oroszország napi 3,43 millió hordó olajat exportált az év első heteiben,
- ami 440 ezer hordóval kevesebb az előző négy héthez képest.
A visszaesés elsősorban az amerikai szankcióknak tudható be, nem közvetlenül a dróncsapásoknak.
A támadások azonban nem csupán gazdasági kárt okoznak.
Kijev célja, hogy meggyengítse az orosz fegyveres erők ellátását, és erősítse saját tárgyalási pozícióját a béketárgyalásokon.
Emellett a hadműveletek azt is üzenik a nyugati szövetségeseknek, hogy az ukrán hadsereg ellenálló marad a katonailag erősebb Oroszországgal szemben.
A decemberi jelentések szerint Putyin gazdasága súlyos munkaerőhiánnyal küzd, miközben a háború és az etnikailag motivált erőszak miatt a külföldi munkavállalók beáramlása is jelentősen csökkent. Kijev ezt a helyzetet kihasználva folytatja a célzott támadásokat, akadályozva az orosz infrastruktúra helyreállítását, és ezzel hosszú távon is gyengítve az ellenséget.
Videón Putyin palotája, amit az oroszok szerint megtámadtak az ukránok: ha komolyan gondolták Zelenszkijék, tudniuk kellett, hogy esélyük sincs – ez egy erődítmény
Ukrajna szerint a Kreml ezzel csak ürügyet keres további agresszióhoz, a támadások pedig valójában nem történtek meg. A Putyin valdai palotája környékén felépített légvédelmi hálózat azt jelzi, hogy Moszkva kiemelten védi az orosz elnök tartózkodási helyét, és az ukrán hadsereg a közelébe se tudott volna jutni.
