6 – török képpel ábrával

Örült a piac az előrehozott török választások hírének. A líra a bejelentésre csaknem 2 százalékot erősödött az euró ellenében szerdán, tegnap pedig stabilizálódott az 5-ös keresztárfolyam alatt. Az állampapírok árfolyama is jól reagált, a 2 éves államkötvény hozama 20 bázispontot ereszkedett, a 10 évesé több mint 30-at, az isztambuli tőzsdeindex, a BIST 100 pedig bő 3 százalékot ugrott a hírre. A június 24-re, több mint egy évvel előrehozott választáson fog hatályba lépni az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítás, amely még jobban bebetonozza Recep Tayyip Erdogan hatalmát.

Egy ideig nem volt egyértelmű

a pozitív piaci reakció – mondta

a Világgazdaságnak Boér Levente. Az OTP Alapkezelő port­fó­lió­me­ne-

d­zsere utalt arra, hogy kedden, amikor Devlet Bahceli, a naci­onalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja elnöke felvetette az előrehozott választásokat, a líra gyengült, a piac negatívan értékelte a hírt. Amikor szerdán Erdogan hivatalosan is bejelentette, egy ideig bizonytalanságot mutatott a piac, majd erősödni kezdett a líra és az állampapír-árfolyamok is – mondta a szakértő.

A pozitív fogadtatásnak két oka lehet. Az egyik, hogy a kormány visszavehet az erős költségvetési stimulusból – vélte Boér. A török gazdaság gyorsan bővül, tavaly 7,4 százalékkal nőtt a GDP, ennek alapja az erős fiskális expanzió. Emiatt viszont rendkívül magas, 10 százalék feletti az infláció, és magasan ragadtak az állampapírhozamok is. „Igaz, az ösztönzés visszafogásával lassulni fog a GDP-növekedés is, de a gazdaság túlhevülésétől való piaci félelem mindenképp alábbhagy kicsit.”

A másik ok, hogy a piac hamarosan egy alapkamat-emeléstől mentes szigorítást vár. A magas infláció miatt az elemzők régóta szorgalmazzák a 8 százalékos alapkamat emelését, de Erdogan populista retorikája ezt a lakosság megsarcolásának tartja. Hogy ne kelljen az irányadó rátát emelni, a jegybank a late liquidity window kamatlábat emeli, és ezzel finanszírozza a bankrendszert. Most 12,75 százalékos ez a ráta, az emelés beárazódik a lakossági hitelekbe is, de Erdogan lakossági megítélésén nem esik csorba – mondta a szakértő.

Az elemző szerint középtávon fennmaradhat a deviza reálfelértékelődése – azaz a fizetőeszköz nem fog annyit gyengülni, mint amekkora többletjövedelem származhat a kamatelőnyből. A vásárlóerő-paritás alapján olcsónak tűnik a deviza, a piacon most érdemes vállalni a lírakitettséget – fogalmazott, hozzátéve: az állampapír-árfolyamok a devizával együtt mozoghatnak, kedvező esetben elképzelhetőnek tart egy hozamcsökkenést.

Vonzók lehetnek a török eszközök, különösen mivel a szakértő szerint Törökország távolról sem annyira sérülékeny, mint amilyennek elsőre tűnhet. „Törökország könnyen tudja magát finanszírozni a külső piacokról, a gyors növekedés pedig gyakran jár együtt a folyó fizetési mérleg hiányának megszaladásával, egyik sem végzetes gond.” Az eladósodottság mértéke alacsony, a GDP-arányos államadósság 28 százalékos, és a lakosság sem halmozott fel hiteleket. „A lakosságnak jókora aranytartalékai vannak, és dollármegtakarító, a múltban ki tudta használni a líra árfolyammozgását.” Boér szerint kockázatok is vannak, ám ezek inkább politikai és nem gazdasági jellegűek – elsősorban az amerikai–török kapcsolathoz kötődnek.