A digitális forradalom a pénzügyek világát is alapjaiban forgatja fel

Miként látja a bankszektor helyzetét 2018-ban?

Alapvető változások zajlanak.

A hagyományos határvonalak eltűnnek, új piaci szereplők – döntően a fintechre, azaz elsősorban a digitális technológiára építő szolgáltatásokat kínáló cégek – jelennek meg, miközben a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a dolgok internete egyre erőteljesebben befolyásolja a változások irányát. A bankok a múltban mindig a technológiai fejlődés élén jártak, az okostelefonok 2008-as megjelenése óta azonban csak követik az ügyfelek elvárásait. Ezt támasztja alá az a nemrég végzett felmérés, amely szerint a millenniumi generáció tagjainak több mint 70 százaléka inkább töltené idejét egy fogorvosnál, mint egy pénzügyi tanácsadónál. A fiatal ügyfelek radikálisan más élményt követelnek a bankoktól és a többi pénzintézettől, mint a szüleik. Aki ezt nem veszi tudomásul, nagyon sokat kockáztat. Az ügyfelek elvárásait olyan cégek alakítják – mint az Amazon, az Apple vagy a Facebook –, amelyek már szintén megjelentek a pénzügyi szolgáltatások piacán. Ez a folyamat a hagyományos kereskedelmi bankokat is érzékenyen érinti: az Európai Unióban tavaly 9100 fiókot zártak be és 50 ezer álláshelyet szüntettek meg. A bankszektor foglalkoztatottsági mutatója visszaesett az 1998-as szintre. A szabályozás változásai is a határok elmosódása felé hatnak, ezt mutatja a májusban hatályba lépő uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR is.

Gyakori téma, hogy a bankok modern megoldásokkal csökkenthetnék a díjaikat, amelyekkel például az automatákból való készpénzfelvételt vagy a más devizában való átutalást terhelik. Mit gondol erről?

Jó példa erre az egyesült királyságbeli Revolut. A 2015-ben alakult startup százhúsz országba kínál jutalékmentes utalást valós idejű árfolyamon, ami a jelenlegi piaci feltételekhez képest átlagosan nyolcszázalékos megtakarítást jelent. Az ország első digitális bankjának már több mint másfél millió ügyfele van, és napi másfél milliárd dolláros a forgalma. Már nyereséges, miközben az ügyfeleinek 150 millió fontnyi díjat takarított meg. Nyilvánvaló, hogy az ehhez hasonló üzleti modellekről a pénzügyi szektor nagy öregjeinek is el kell gondolkodniuk.

Napjainkban a személyre szabott, rugalmas szolgáltatásokat tekintik az etalonnak. Ezt nyújtják a bankok is?

A pénzintézetek lemaradásban vannak. Felmérésünk szerint lényegében minden megkérdezett tisztában van a digitális kihívással, és próbál megfelelni neki, de a kutatásba bevont bankoknak csupán a fele tett sikerrel kecsegtető lépéseket a legfontosabb tevékenységekben. A probléma döntően az, hogy a bankok azokon a területeken erőltetik a digitalizációt, amelyeken hagyományosan is erősek, és nem ismerik fel, hogy a digitalizáció a dizájnt és az ügyfelekkel való interakciókat is gyökeresen átalakítja.

Bankolásra szükségünk lesz,

a bankokra nem feltétlenül

– hallottuk ezt már Bill Gatestől is. Miként maradhat egy bank vonzó választás a feltörekvő fintech cégek mellett?

A legfontosabb, hogy együtt kell működniük az idők hangját jobban halló fintech társaságokkal. E partnerségben a hagyományos pénzintézetek mellett szól az ügyfelek száma, a bevétel nagysága és a márka ismertsége. Mindezt kihasználva az új szereplőkkel összefogva is megőrizhetik pozícióikat. A bankok megjelenhetnek zöldmezős digitális szolgáltatásokkal is, akár önállóan vagy a pénzügyi szektorba frissen belépő szereplőkkel együtt. Ilyen új belépő például az ausztrál Quantas légitársaság, amely saját hitelkártyát kibocsátva a biztosítások piacán tette meg az első lépéseket.

Egyre többen használják az érintés nélküli fizetési módozatokat, például mobiltelefonnal vagy okosórával. Valóban erre tart a fintech világ?

Egyértelműen. Például az Ali­baba és az Ant 2015-ben 680 millió dollárt fektetett be az indiai mobilfizetési rendszerbe, és úgy tűnik, nagyon megérte: a Paytm-et ma már 200 millióan használják, amelynek napi 7 millió tranzakciója több, mint a bank- és hitelkártyáké együtt. Az Ant már két és fél milliárd olyan embernek nyújthat mobilfizetési lehetőséget, aki máshogy nem vagy csak nagyon nehezen juthat hagyományos pénzügyi szolgáltatáshoz.

Hol vannak a világ fintech központjai?

Az első számú fintech központ London a piac mérete, a befektetések nagysága és az alkalmazottak száma alapján is. E listán a brit fővárost Kalifornia, New York, Szingapúr és Németország követi. London vezető szerepét támasztja alá a London & Partners felmérése is, amely szerint tavaly az ott működő fintech cégekbe több mint egymilliárd dollárt fektettek be, kétszer annyit, mint egy évvel korábban.

Milyen lesz a jövő bankja? Tudna mondani néhány példát?

A Volkswagen ma nagyobb profitot ér el a pénzügyi tevékenységéből, mint a haszongépjárművek eladásából. A Citi több mint egymillió ázsiai ügyfele már biometrikus azonosítót használ. A lengyel mBank a prediktív analitikára támaszkodva kínál személyre szabott ügyfélélményt, az Ausztráliában működő CBA Banknál pedig most tesztelik a fiókok ügyintézőit kiváltó robotokat.

Mit tanácsol a pénzügyi szektornak?

Ha lépést akarnak tartani a 21. századdal, és meg akarnak felelni az új elvárásoknak, legalább öt javaslatot fogalmaznék meg. Az első és legfontosabb: tegyék az ügyfelet az első helyre, mert az ő igényei határozzák meg a stratégia irányát. Másodszor, működjenek együtt a fintech társaságokkal vagy a harmadik felet képviselő cégekkel. Harmadszor, fiatalítsák a szakértői bázisukat, hiszen másként nem elégíthetik ki az új generáció igényeit. Negyedszer, teremtsék meg azt a digitális környezetet és infrastruktúrát, amely – és ez az ötödik tanácsom – lehetővé teszi az olyan új generációs technológiákba való befektetést, mint amilyen a gépi tanulás.

Névjegy

Anton Tomic, az SAP alelnöke, a szoftveróriás pénzügyi szolgáltatások divíziójának globális üzletfejlesztési vezetője. Ő vezeti a többi közt a partnerekkel, ügyfelekkel közös innovációs kezdeményezéseket. Korábban tanácsadó partnerként segítette az üzleti és IT-stratégiák megvalósítását, az integrációs és átszervezési programok sikerét a pénzügyi és más iparágakban.