Százmilliárdokat hozhat a foci-vb

A látványos beruházások hatására legfeljebb a rubel árfolyamában lehet enyhe elmozdulás. Néhány tőzsdei cégnek jót tehet a világbajnokság, de az is előfordulhat, hogy összességében bukik vele az ország.

Jó másfél hónap múlva, június 14-én kezdődik és július 15-ig tart az oroszországi labdarúgó-világbajnokság. A szervezőbizottság tegnap nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a rendezés évente 150-210 milliárd rubellel, azaz 2,43-3,4 milliárd dollárral növelheti az oroszországi GDP-t a következő öt évben. Az elemzés szerint már 2013 és 2018 között is 867 milliárd rubellel járult hozzá az orosz GDP-hez a világverseny rendezésének elnyerése és a szükséges infrastruktúra kiépítése.

„Az oroszországi foci-vb-től alapvetően nem várhatók hatalmas változások a gazdaságban. A stadionokat és az infrastruktúrát építő vállalatok nem tőzsdei társaságok, hanem magáncégek voltak. Hosszabb távon inkább problémákat okozhat a nagy stadionok fenntartása” – hívta fel a figyelmet Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfóliókezelője. A szakember szerint előfordulhat az athéni olimpiához hasonló helyzet is: vagyis, hogy az elkészült létesítmények az olimpia után nemhogy nem hoznak hasznot, hanem még a fenntartásukra is rengeteget kell költeni. „Oroszországban nem olyan kedvelt a labdarúgás, hogy az elkészült stadionokat magas kihasználtsággal tudnák üzemeltetni. Magának a rendezésnek a mostani geopolitikai feszültségek és a szankciók sem tesznek jót. Bár egy hónapra nyilván megugrik az orosz turizmus, de magára az eseményre nem Oroszország, hanem a vb-n részt vevő csapatok miatt utaznak a szurkolók. Egyes országok részéről – például az Egyesült Királyságból – még az is felmerült, hogy a Szkipal-ügy miatt az esemény bojkottjára szólítják fel a szurkolókat, de aztán csak jelképes konkrét döntéseket hoztak” – tette hozzá Boér Levente, aki szerint a tőzsdén lévő vállalatok közül a kiskereskedelmi cégek húzhatnak hasznot a vb-rendezésből, de ott sem lesz átütő a hatás.

„Elképzelhető, hogy az élelmiszer-kereskedő Magnit, Lenta, X5 trió vagy az Aeroflot légitársaság forgalma megugrik egy hónapra, de a negyedéves jelentésekben egy havi jó adat nem ugrik ki jelentősen, és a cégek értékét a hosszú távú fundamentumok határozzák meg, nem az egyszeri tételek. A vb-helyszínek olyan nagy városok, hogy az azokon belüli kiskereskedelemben sem várható drámai növekedés néhány tízezer szurkoló miatt. Ahol talán érezni lehet majd némi hatást, az a rubel árfolyama. A szurkolók és a vb-re érkezők rubelt akarnak majd váltani, ami növeli a keresletet” – véli a portfóliókezelő, aki szerint ezt ellensúlyozhatja a jelenlegi konzervatív, devizatartalékokat felhalmozó költségvetési politika. Az orosz gazdaság a helyi statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 1,5 százalékkal bővült. Idén 1,8 százalékos hazai össztermékbővülést vár a Standard & Poor’s hitelminősítő. A 2019–2021-es időszakra pedig mérsékelt, 1,7 százalékos éves átlagnövekedést valószínűsítenek.

Át kellene alakítani a kiadásokat

„Az orosz gazdaságpolitika célja, hogy a fenntartható gazdasági növekedést elérve az oroszok életszínvonala kézzelfoghatóan javuljon – mondta Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter az Interfaxnak. Érdemi javuláshoz az oktatásra és az egészségügyi ellátásra 0,9-0,9 százalékponttal, az infrastrukturális beruházásokra 0,5 százalékponttal többet kellene költeni a GDP-n belül a következő hat évben. Ezt az adók emelése nélkül a kiadások újraelosztásával lehetne elérni. | VG