Világszintű szolgáltatás rekordalacsony áron a magyar privátbanki ügyfeleknek

A nemzetközi piacokon már megjelent a hozamemelkedés.

Az erősödés gyenge, de a kérdés adott: felkelthetik-e a hozamvadász privátbanki ügyfelek érdeklő-

dését az új folyamatok, követelhetik-e a trendkövetést?

A hozam terén a vagyonkezelési szakmának – és így az ügyfeleknek is – évek óta ugyanazok a gondjai. Érdemi ügyféltömeg értette meg 2015–2018 között, hogy nem röpke átmeneti hozammentes időszakról van szó, nem csupán egy-egy rossz évük volt a fixed income piacoknak. Bár a régóta tartó nullás kamatkörnyezet lassan véget ér, e téren gyors változásra nemigen érdemes számítani. Előny, hogy az ügyfelek az elmúlt években megszokták külföldön, hogy nincsen érdemi kockázatmentes hozam semmilyen piacon. Azért hangsúlyozom, hogy külföldön, mert a trendek Magyarországon is hasonlók, ám az államadósság-kezelő lakosságiállampapír-programjai elkényeztették a megtakarítani kívánókat, hiszen ezeken az instrumentumokon keresztül el lehetett érni kockázatmentes reálkamat-prémiumot. S hogy miért nem lesz gyors a változás? A világszerte általános likviditásbő időszak elnyúlt, részben az Európai Központi Bank későre maradt eszközvásárlási programja miatt. A hozamemelkedésnek szerves eleme az infláció alakulása, azaz a kötvényhozamok mindenképpen ennek megjelenésével nőhetnek csak. Eközben lassan megszűnik a „fedezetlen” pénzek piacra áramlása, és egy időben ráadásul úgy tűnik, az elmúlt évek féktelen részvénypiaci ralija is csillapodik az idén. Akár edukációs szempontból is hasznos tudatosítani, hogy mostantól tenni is kell a hozamért: kockázatot vállalni, bátrabbnak lenni és segítséget kérni a hozzáértőktől. Azaz a korábbinál jóval kockázattudatosabban kell befektetni. A magasabb reálhozamért vállalnunk kell az ahhoz vezető ösvényt, annak kockázataival és esetleges sikertelenségével. Ennek egyik módja az aktívabb trendkövető vagyonkezelés.

Ennek kapcsán adódik a kérdés: mindenki be tud majd rendezkedni vagyonkezelésre? Hiszen ezt a piac és különösen az ügyfelek még tanulják. Ismerve a magyar privátbanki ügyfél költségérzékenységét, lehet fenntartható modellt alkotni?

Azt szoktam mondani tizenöt éves piacelemzési tapasztalataim alapján, hogy a privátbanki szolgáltatásokért fizetett ár-érték arány alapján a magyar privátbanki ügyfél egyértelműen jobban jár, ha a szolgáltatást itthon veszi igénybe. Olcsón kap magas szakmai hozzáadott értékű tudást, ráadásul nemzetközi összehasonlításban is remek hozamteljesítmények mellett. A komplex szolgáltatást keresőknek nemzetközi összehasonlításban is jó termék- és tanácsadási paletta áll rendelkezésükre, nagyon kedvező adókörnyezetben és még mindig – már sok éve – rendkívül baráti áron. Miközben egy ingatlanközvetítőnek gond nélkül kifizetünk két-három-négy százalék közvetítői díjat, addig az évről évre hozamot termelő privátbankárnak – aki kis túlzással az egész pénzügyi életünket ismeri – még az egy százalékot is nehezen. Ez így sokáig nem tartható fenn: a szolgáltatási színvonal évről évre nő, egyre komplexebb lesz, sőt, a hazai privátbanki szektor életében soha olyan mértékű fejlesztési aktivitás nem volt, mint az utóbbi két évben.

Mennyiben alapozható a fejlődés a digitalizációra ebben a szegmensben?

Van egy talán nem túlzó gondolatunk erről: a digitális átalakulás a bankszektor szereplői számára az elmúlt két-három évben kicsit olyan volt, mint a tinédzsereknek a szex. Mindenki beszél róla, de alig néhányan sejtik csak, hogy a gyakorlatban hogyan fogják megvalósítani. A sok egyéb tényező mellett már azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a digitalizáció révén a piac is átalakulófélben van. A privátbanki szolgáltatók és a privátbankárok számára most elengedhetetlen, hogy fejlesszenek, frissüljenek, tanuljanak, nyitottak legyenek az innovációra, ha meg szeretnének felelni a MiFID II., valamint a fin tech nyomán egyre inkább előtérbe kerülő kihívásoknak. Hatalmas teher ez fejlesztési és szakmai szempontból. De jó teher. Idővel mindenki nyer rajta: ügyfél, bank, privátbankár egyaránt. Ehhez a cégeknek jelentős erőforrásokat kell invesztálniuk mind önmaguk képzésébe, egy, a már meglévő tapasztalatokra építő, de mégis friss szemléletmód elsajátításával, mind pedig az ügyfelek számára előnyös digitális újdonságokhoz való hozzájutás érdekében. S bár ezek költségesek, hosszú távon rendszerszinten is hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá tehetik a pénzügyi szolgáltatásokat.

A vagyonbővülés hajtóereje az elmúlt években a pénzügyi bevételek helyett egyre inkább a reáliák felé mozdult. Mit vár el a pénzét

a vállalkozásából bővítő ügyfél

a privátbanki szolgáltatójától?

Kétségtelen, hogy jelentős hangsúlyt kaptak az ingatlaneszközök a befektetési palettán, de Magyarországon hagyományosan magas hányaduk volt, ráadásul szinte minden vagyoni osztályban. Az ügyfelek részéről az utóbbi három évben nem is annyira a portfóliók hozamtermelő képességének fenntartása volt a fő elvárás, mint inkább például a segítség az olcsó hitel felvételében. Adva van egy háromszög, amelyben az ügyfél, a vállalkozása és a bankja található. Korábban az ügyfél inkább visszaforgatta a cégébe a nyereséget, és abból indított beruházásokat, hiszen a bankhitel nagyon drága volt. De ma, amikor a megbízható vállalkozásoknak csak úgy utánuk dobják a hiteleket, jobban megéri hitelből fejleszteni, így több nyereséget tudnak a magánszámlára áttenni az üzletemberek.

Ezek azok az üzletemberek, akik a magas átlagéletkorú privátbanki ügyfélkör kétharmadát alkotják. A helyükbe lépő következő generációra is gondolnak a fejlesztések során a bankok?

Igen, természetesen. A szolgáltatási reform jelentette kínálatváltozás a keresletet is átalakítja majd, komplexebbé, tudatosabbá teszi, s ebben fontos stratégiai portfólióelemmé válik az öngondoskodás. Nemzetközi tanulmányok arról tanúskodnak, hogy a privátbankok lehetőségei a kiszolgálásban nemcsak a szokatlan likviditásbőség miatt lettek gazdagabbak, de a fejlesztési szükség lehetőséggé fordításában is. Már csak azért is szükség van az átalakulásra, a támogató CRM és informatikai rendszerek újragondolására, mert a digitális fejlődésre való képesség lehet a legnagyobb sikertényező a fiatalabb generáció kiszolgálásában. A kihívásokat lehetőségként kell kezelnie minden Magyarországon aktív szolgáltatónak, fontos lenne, hogy a következő években több szempontból is fejlődjenek. Egyedi ajánlatokra, a szolgáltatások és a termékek rugalmasabb formálására, komplexebb szakértői csoportokra lesz szükség, mivel mindez hatékonyabb HNWI- és affluens kiszolgálást tesz lehetővé.

Milyen intézkedések szükségesek ön szerint az új kormány részéről, hogy a privátbanki szegmens számottevően növelje hazai megtakarításait? Milyen akadályokat kellene leépíteni?

Az új kormány a régi kormány lesz, legalábbis a gazdaságpolitikai ösztönzőrendszer irányvonala nem fog nagyobb mértékben változni. Ezen a fronton nagyon világosak az évek óta lefektetett alapelvek a hazai gazdaságpolitikában. Nemzetközi relációban is versenyképesek vagyunk, a befektetők a világ egyik legkedvezőbb feltételeivel üzletelhetnek a hazai tőke- és befektetési piacon. Ma tízezer fő körül mozog a vagyonosok száma hazánkban.

Míg nemzetközi összevetésben a legalább egymillió dolláros likvid vagyonokat figyeljük, itthon inkább az 50–100 millió felettieket próbáljuk meg szegmentálni. A régió más országaihoz képest egyelőre viszonylag kevesen vannak a pénzügyi elit tagjai: körülbelül 600-700 az igazán nagy, a 10 millió euró (3 milliárd forint) feletti vagyonnal rendelkező honfitársunk. Magyarországon a belépési limitek széles sávja nehezíti a tiszta szegmentálást: 42 ezer privátbanki számla van, ennek a többsége azonban csak 30-50 millió forintos, legfeljebb 100 millió forintos likvid vagyonú ügyfelet takar. A top tízezernek nevezhető ügyfélkörnek már 300 millió forint feletti a vagyona. 2018 elejére elérte a 4100 milliárd forintot a legvagyonosabb magyarok privátbanki számlákon tartott vagyona. Összességében a magyar privátbanki vagyon dinamikusan, nagyjából 400 milliárd forinttal nő évente, de számításaink szerint az akár 800 milliárd forintos bővülés is elérhető lenne. Például a privátbanki szempontból is alig jelentős adóamnesztia-kampányokkal ellentétben a privátbanki szegmens hazai megtakarításait sokkal jobban növelte az adórendszer jelenlegi szerkezete, hiszen egyre kevesebb a kifelé áramló privát flow. Persze növelhetné az állományt – és így az egész szektor elégedettségét elősegíthetné –, ha a svájci bankszámlákról a kint lévő magyar megtakarítások újra a hazai kiszolgálást választanák, de ezek mozgásához egyelőre kevesebb reményt fűzök.

Gyűlnek a tekintélyes elismerések

A 2017-ben először átadott CEO Awards díjak között több szektor vezetője mellett Tanácsadás – Pénzügyi szektor 2017 kategóriában Karagich Istvánt, a Blochamps igazgatóját választotta győztesnek a szakmai grémium. Idén a neves Euromoney szaklap a Blochamps Capitalt díjazta első helyezettként a SRI/Social Impact Investing Hungary kategóriában, a Messzehangzó Tehetségek

Alapítvánnyal folytatott tízéves együttműködését elismerve. A Blochamps az idén, egy 12 hónapos kiválasztási metódus végén a Corporate International Magazin Estate Planning Advisory Firm of the Year in Hungary kategória győztesének járó elismerést is begyűjtötte.