A jövő évi büdzsé tervezetét június 13-án nyújtja be a kormány a parlamentnek
A kormány olyan költségvetést tervez a jövő évre, hogy a működési oldala nullás legyen, a fejlesztési források nélkül – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kabinet 2019-re
4 százalék feletti GDP-növekedéssel kalkulál – az első negyedévben 4,4 százalék volt a bővülés –, a szociális hozzájárulás mértéke 2 százalékkal csökken, teljessé válik a kétgyermekes családok adókedvezményének igénybevételi lehetősége. Cél, hogy a költségvetési hiány 2 százalék alá szoruljon, mérséklődjön az államadósság, alacsony legyen az infláció, további béremelések valósuljanak meg. A kormány június 13-án nyújtja be a 2018-as büdzsé tervezetét az Országgyűlésnek. A tegnapi kormányülésen Varga Mihály beszámolt arról, hogy a KSH adatai szerint a 15–74 év közötti foglalkoztatottak száma 167 ezer fővel nőtt márciusban a tavalyi év azonos időszakához képest, a közfoglalkoztatottaké 42 ezerrel csökkent. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra mérséklődött. Gulyás Gergely kiemelte: a kormány célja a teljes foglalkoztatottság.
Szeretnék elérni, hogy az uniós adatvédelmi irányelvek változása, a GDPR ne nehezítse meg a kkv-k tevékenységét. Az adatvédelmi hatóság csak figyelmeztetné a kkv-kat, de szankciókkal nem sújthatná őket. Erről a kamarákkal is egyeztetnek. (A közelmúltban Ausztria hozott hasonló döntést, ám sokak szerint ez az EU irányelvével ellentétes.)
Kormánybiztos felügyeli majd a Modern falu programot, konzultálni fognak a kistelepülések polgármestereivel. A program érinti a 10 és 30 ezer lakos közötti városokat is. A Modern falu program koncepcióját az ősszel fogadja el a kormány. A cél, hogy vonzó legyen a falusi lét, életforma.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem tárgyalt arról, hogy az MKB Bank bejelentkezett a Budapest Bank megvételére. Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzáfűzte: továbbra is fennáll az az elv, hogy stratégiai többséget képezzenek a nemzeti tulajdonú pénzintézetek. A miniszter szerint világpiaci okok húzódnak meg a 400 forint körüli benzinár mögött, a jövedéki adó az EU-n belül az egyik legalacsonyabb, külön áfakulcs pedig uniós szabályozás miatt nem vonatkozhat a benzinre. Mint mondta: akkor lesz érdemes eurót bevezetni, ha Magyarország eléri az EU életszínvonalának mintegy 90 százalékát.
