Áremelés várható a pincészeteknél

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint tavaly a globális bortermelés 250 millió hektoliter volt, csaknem 9 százalékkal maradt el a megelőző évitől. A fogyasztás ugyanakkor egymillió hektóval – 1,7 százalékkal – nőtt, 243 millió hektoliterre. A HNT szakértői szerint a termelés-visszaesés egyik oka, hogy számos nagy bortermelő országban az ezredforduló óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága. Ez különösen Európára igaz. Mint ismert, az EU korábban ültetvénykivágási támogatási programot működtetett, 2016-tól pedig – az adott tagállam borszőlőterületének 1 százalékáig – telepítési támogatást ad.

Az elmúlt évi borterméskiesés másik oka, hogy – főleg a nyugat-európai országokban – fagy- és aszálykárokat szenvedtek az ültetvények, ami nemcsak a mennyiséget csökkentette, hanem a minőséget is rontotta. Franciaországban 19, Olaszországban 17, Spanyolországban pedig 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél.

A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is erősen hatott a magyarországi borpiacra, és a hatása a hazai borárakra is kiterjedhet. A hegyközségek jelezték, hogy az átlagoshoz képest jelentősen megnövekedett a borszőlő és a must exportja – mondta a Világgazdaságnak Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője. A köztestület adatai szerint a nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról a belföldi keresletet meghaladó többletnél jóval nagyobb mennyiség került külföldre, jelentősen csökkentve a hazai kínálatot.

Ugyan tavaly az előző évi háromnegyedére csökkent a folyóbor-import, de még mindig meghaladta a 110 ezer hektolitert. Idén a behozatal vélhetően tovább csökken, hiszen az import döntő hányada Olaszországból érkezik, ahol nagy volt a terméskiesés, és ahol már megtörtént az áremelkedés. A HNT szerint az importár is mintegy 10 százalékkal lesz magasabb, ami a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.

A hazai borok árának emelkedését a nemzetközi piaci hatásokon kívül a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja – tette hozzá Hajdu Zoltán. A minimálbér és a garantált bérminimum elmúlt évi és idei jelentős növekedése, illetve a bérre rakodó munkáltatói járulékterhek emelkedése miatt hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, a munkáltatók összegszerűen több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába. Hét év alatt ezek a terhek mintegy 66 százalékkal emelkedtek.

A jelzett áremelkedés ugyanakkor nem olvasható ki egyértelműen az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér-, vörösborok és rozék 2018. február–március havi árainak átlaga ugyan mintegy 5-8 százalékkal magasabb, mint a januári árszint, de ha a földrajzi jelzés nélküli borokat is figyelembe vesszük, januárhoz képest kicsit még csökkent is az ár.