Csúcsot döntöttek tavaly a beruházások
Magyarországon a nemzetgazdasági beruházásokat is tartalmazó bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene tavaly 17 százalékkal növekedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bővülés mértéke 2016-ban 11, 2015-ben pedig 1,9 százalékos volt. A nemzetgazdasági beruházások az eddig regisztrált legmagasabb szintre emelkedtek 2017-ben, az újtárgyieszköz-invesztíciók növekedésének mértéke uniós összehasonlításban is kimagaslott. A 17 százalékos növekedéssel Magyarország a második helyen állt a tagországok rangsorában, a visegrádi országokat is jócskán megelőzve: Szlovákiában 3,2, Lengyelországban 5,2, Csehországban pedig 5,4 százalékkal bővült az állóeszköz-felhalmozás volumene. A tavalyi dinamikus növekedésnek három fő motorja volt: a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztések, a vállalkozások kapacitásnövelése – összhangban a teljesítmény növekedésével –, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülése.
A beruházások 56 százalékát teljesítő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 14 százalékos növekedést regisztráltak, ebben a külföldi érdekeltségű vállalkozások exportkapacitásainak növelése is szerepet játszott. A beruházások 13 százalékát adó költségvetési szerveknél 59 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene.
A KSH adatai szerint legnagyobb mértékben, 67 százalékkal az oktatásban bővültek a beruházások tavaly, az egészségügyi szolgáltatásban 66, a közigazgatásban 65 százalék volt a bővülés mértéke. A jellemzően közösségi finanszírozású területeken az alacsony bázis mellett az uniós források is meghatározó szerepet játszottak. Az összérték mintegy háromtizedét realizáló feldolgozóiparban 7,3 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény volumene, az ingatlanügyletekben 23, a szállítás, raktározásban pedig 24 százalékkal. E három nemzetgazdasági ág együttesen a beruházási teljesítményérték csaknem hattizedét adta. A mezőgazdaságban az egyéni vállalkozások gépbeszerzése miatt 12, az információ, kommunikációban 19, a tudományos és műszaki tevékenységben 7,5, a művészet és szabadidő területén – elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások miatt – 37, az építőiparban, a termelésnövekedéssel összhangban, 11 százalékos beruházás-növekedés valósult meg.
A beruházások anyagi-műszaki összetétele az elmúlt évben valamelyest módosult tavalyelőtthöz képest: míg 2016-ban az építési beruházások a nemzetgazdaságban megvalósult összes beruházás kevesebb mint felét, 48 százalék tették ki, addig 2017-ben ez az arány – a lakás-, ipari, logisztikai, infrastrukturális és egyéb építkezések élénk bővülésének az eredményeképpen – 51 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a korábbi évben nagyobb részarányt, 51 százalékot képviselő gép- és berendezésberuházások a nemzetgazdasági beruházások 48 százalékát adták. A beruházások területi megoszlása 2017-ben – a székhely szerinti adatok szerint – nem változott lényegesen a korábbi évekhez képest: a közép-magyarországi és a dunántúli gazdasági szervezetek együttesen a fejlesztések több mint háromnegyedét, 77 százalékát valósították meg. Ez az arány 0,5 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2016-ban.
