Elsősorban a pályakezdőket sújtja a határozott idejű munkaszerződés
Magyarországon az elmúlt években csaknem minden ötödik 15 és 24 év közötti munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattak, azaz automatikusan megszűnt a munkaviszonya az adott időszak végén. Ez nem egyedi jelenség az Európai Unióban; tavaly Spanyolországban a 15–24 éves korosztály munkavállalóinak 69, Lengyelországban 60, Franciaországban 56 százalékát foglalkoztatták a cégek határozott idejű munkaszerződéssel.
Magyarországon jellemző a munkaerő-kölcsönzés, ez minden esetben határozott időtartamú munkaszerződéssel történik. A hatályos jogszabályok értelmében hat hónap után járna a munkaerő-kölcsönzésben érintett dolgozónak ugyanolyan mértékű juttatás (a bér, utazási térítés, szabadság, cafeteria tekintetében), mint az ugyanazon a munkahelyen már régebben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés átlagos ideje négy hónap, így ezt alkalmazva a munkáltatók olcsóbban foglalkoztathatnak, a munkavállaló viszont rosszul jár – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Munkaerő-kölcsönző cég
foglalkoztatja a dolgozókat, akik rotációs elv alapján cserélődnek az adott cégeknél. A szakszervezeti szövetség méltánytalannak, hátrányos megkülönböztetésnek véli ezt a korábban atipikus foglalkoztatási formát, ami manapság tipikussá vált például a kiskereskedelemben vagy az autóiparban a beszállító cégeknél is. Ezt a formát a hektikus megrendelésállomány miatt találták ki, de a szakszervezeti vezető szerint most már visszaélnek vele. A Munkástanácsok ezért módosítaná a munka törvénykönyvét.
Más, határozott idejű munkaszerződést alkalmazó foglalkoztatási formánál nincs ilyen diszkrimináció, sem bér, sem szabadság, sem más juttatás tekintetében. A határozott idejű munkaszerződés jellemző a biztosítási, pénzügyi szférában, de a feldolgozóipar bizonyos területein is. Atipikus, rugalmas foglalkoztatási forma a részmunkaidő, de nem mindegy, hogy valaki önként ezt választotta, avagy kényszerűségből dolgozik kevesebbet. Palkovics felhívta a figyelmet arra, hogy a részmunkaidős dolgozó rosszul járhat, hiszen kevesebb járulékot fizet be, kevesebb lesz a szolgálati ideje, alacsonyabb nyugdíjjal kalkulálhat.
Az EU is aggódik
Az Európai Unióban a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás aránya elérte a 28 százalékot 2016-ban, mint azt az EU munkaerő-felmérése mutatja. Az Európai Bizottság szerint a rugalmasabb munkafeltételek következménye bizonytalanság lehet a szociális jogok érvényesítésével kapcsolatban. Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló javaslatában az EU szorgalmazza a határozatlan idejű munkaszerződések ismételt térhódítását, kollektív szerződések létesítését, a próbaidő tartamát pedig legfeljebb 6 hónapban korlátoznák uniós szinten. A javaslat szerint minden egyes munkavállalót megilletnek a munkájához szükséges képzések, a túlóráról szóló javadalmazás részleteit írásban kell átadni a dolgozónak, s aki teljes munkaidőben kíván dolgozni, azt támogatni kell ebben a törekvésében.
