Légi forradalom Ázsiában

A kényelmes utazást kedvelő japánok sem vonhatják ki magukat a világtrend alól, náluk is alakulnak a tömegturizmust kiszolgáló fapados légitársaságok. A Japan Airlines (JAL) a hosszú távra utazókra gondolva két széles törzsű Boeing 787-8 gépből álló „flottát” apportál frissen alapított, egyelőre ismeretlen nevű diszkont-légitársaságába, amely amerikai és európai célpontokra is szállít majd utasokat 2020-tól. Bázisa a Tokiótól félszáz kilométerre fekvő Narita nemzetközi repülőtéren lesz. A légitársaságba indulásként legfeljebb 183 millió dollárt fektetnek, de befektetők bevonásával is számolnak. Az üzleti modell szerint az indulás utáni harmadik évet már profittal kell zárniuk. A JAL árfolyama 0,6 százalékkal erősödött a bejelentésre.

Az ausztrálok hamarabb ráéreztek az üzleti lehetőségre, a Qantas többségi és a JAL kisebbségi tulajdonában lévő Jetstar Japan 21 gépből álló flottája rövid távolságokra szállít utasokat a szigetországból, akárcsak a 2012 óta a helyi riválisához, az All Nippon Airwayshez (ANA) tartozó, 19 gépből álló flottát üzemeltető, oszakai központú Peach Aviation. Az ANA is bővítésre készül, interkontinentális járatokat indít majd, fapados árszínvonalat kínálva utasainak. Erre külön céget hoznak létre a közeljövőben – tudta meg a Reuters.

A légi forradalom Kínát sem kíméli, hiszen nem sokkal azután, hogy Peking a belföldi járatokon alkalmazott tarifákat felszabadította, ugyanezt tervezi a külföldre tartó járatok esetében is. Ezzel árháborút indít el a három nagy állami többségű társaság, az együttvéve 56 milliárd dollár értéket képviselő China Eastern Airline, a China Southern Airlines és az Air China között. Pekingnek emellett alaposan meg kell reformálnia a polgári légi forgalom szabályrendszerét. Mindennaposak ugyanis a késések, csak amiatt, hogy katonai-védelmi okokra hivatkozva nagy kitérőkre kényszerítik a járatokat, de a repülőtéri infrastruktúra sem tart lépést a fejlődéssel. Arról nem is szólva, hogy az egyes önkormányzatok alanyi jogon alapíthatnak légitársaságot, fokozva ezzel a zavart a légipiacon. E téren a kormány konszolidációt sürget, s ezzel a „kis halak” szabad prédává, felvásárlási célponttá válhatnak a nagy hármas számára.

A reformfolyamat jó irányt vett – emeli ki a Reuters, példaként felhozva, hogy a háromszáz belföldi járaton alkalmazott maximált ár januári eltörlésével 7 százalékkal nőtt az ezeken elért nyereség. A héten eltörlik az egy úti cél = egy légitársaság direktívát is, ami az eddigi privilégiumok megszűnését és a piaci verseny elindulását eredményezi. A piackonform változásokat a légitársaságok részvényesei is jól fogadták, idén legjobban, 18 százalékkal a China Eastern árfolyama drágult Hongkongban. A társaság a China Southernnel együtt különösen sokat profitál majd a pekingi repülőterek 13 milliárd dolláros, folyamatban lévő kapacitásbővítéséből. Utaskilométer alapján a kínai légi forgalom 75-80 százalékát a határon belüli utazások adják, de a nemzetközi vérkeringésbe is egyre jobban bekapcsolódtak: 2012 óta éves átlagban 18 százalékkal bővül a külföldi utasforgalom, ami a mostani liberalizá­cióval újabb lendületet kap – az eddig abból profitáló külhoni légitársaságok kárára.