Putyin lyukas büdzséből fog osztogatni
Elnöksége következő hat éve legfontosabb feladatának a gazdaság megerősítését, az életszínvonal jelentős emelését, a biztonság fokozását és az egészségügy fejlesztését nevezte meg Vlagyimir Putyin, amikor hétfőn letette az elnöki esküt. „Az orosz elnöknek azonban szűk a mozgástere, a gazdaság a rezisztens stagnálás állapotában van, nulla és 2 százalék közötti a növekedés, amelyet nem neveznék felzárkózási pályának” – mondta ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak Deák András György, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. A szakértő szerint azonban ez a növekedési ütem nem is annyira rossz, az orosz gazdaság az utóbbi időben megtanult ellenállni a külső sokkoknak, a 2014-es krízis például sokkal kevésbé viselte meg, mint a 2008-as, vagyis rájöttek, hogyan kezeljék a válságokat.
A költségvetés mozgástere azonban szűk, és már meg is kezdték a szigorításokat – emlékeztetett a szakértő. Példaként az államigazgatásban dolgozók nyugdíjkorhatárának emelését hozta fel. Ezt a döntést már az elnökválasztás előtt meghozták, és nyíltan beszélnek az általános nyugdíjkorhatár-emelésről is. Átfogó gazdaságátalakító programot azonban az új kormánytól sem vár Deák András György, legföljebb szelektív, kisebb horderejű változtatásokra számít, gyors változásnak vagy összeomlásnak kicsi a valószínűsége.
Az eddigi orosz politika folytatására utal, hogy Putyin Dmitrij Medvegyevet jelölte ismét kormányfőnek. Az 52 éves politikus 2012 óta vezeti a kabinetet, és parlamenti jóváhagyása csak formalitás, mivel a dumában háromnegyedes többsége van a kormányzó Egységes Oroszország pártnak. Ami az amerikai szankcióknak az orosz gazdaságra gyakorolt hatását illeti, e szempontból a szakértő szerint a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után hozott első pénzügyi büntetőintézkedések voltak a legfontosabbak. Ezek megnehezítették a vállalatok számára a külső refinanszírozást, ami az orosz GDP egyharmadát érintette. Az akkori szankciók hatása azonban már elmúlt, mert az orosz jegybanknak – részben a tartalékok felhasználásával – sikerült kisegítenie az érintett vállalatokat. A szakértő szerint a legújabb, április elején elrendelt szankciókban az újdonság az, hogy olyan, az orosz gazdaság szempontjából létfontosságú vállalatot is érint, mint például a Ruszal, amelynek bedőlését a Kreml nem nézheti tétlenül. „Az államnak közbe kell lépnie, majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog fájni” – mondta a szakértő. Mivel Oroszországnak fontos a pénzügyi függetlenség megőrzése, és a jelenlegi szankciós környezetben veszélyes is lenne eladósodási pályára lépnie, a kormányzat valószínűleg kénytelen lesz megszorításokhoz folyamodni – vélekedett Deák András György.
Az elnök jó példával jár elöl
Hazai gyártók látnák el a belső kereslet 80-90 százalékát 2025-re az orosz kormány autóipari fejlesztési stratégiája szerint. Tavaly 1,51 millió új autót adtak el Oroszországban, 13,2 százalékkal többet, mint az előző évben, és ez a szám 2020-ban várhatóan 1,72 millió, 2025-ben pedig már 2,23 millió lesz. A kormány előrejelzése szerint a bővülő keresletet egyre inkább hazai gyártásból elégítik majd ki: 2020-ban 1,6 millió, 2025-ben pedig 2,21 millió autó készül az országban, miközben az importált autók aránya a tavalyi 17,5 százalékról 13,3 százalékra csökken 2025-re. A hazai autó használatában élen jár Vlagyimir Putyin is, akit a megszokott Mercedes helyett most először vitt orosz gyártmányú, Kortezs típusú kocsit az elnöki eskütételre.
