Tartósan laza lehet a monetáris politika
A Világgazdaság konszenzusánál 0,1 százalékponttal nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak áprilisban az előző évhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A maginfláció a lapunk által megkérdezett elemzői várakozásokhoz képest 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett, az év negyedik hónapjában 2,4 százalékot mért a KSH. A szeszes italok, dohányáruk inflációja emelkedett a leggyorsabban, 6,3 százalékkal kellett többet fizetni ezekért a termékekért, a tartós fogyasztási cikkek viszont 1 százalékkal olcsóbbak lettek.
Legkorábban 2018 végén vagy 2019 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt a pénzromlás üteme, idén 2,4 százalékos drágulásra számítunk, amit az olajár elszállása módosíthat felfelé – véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Ennek ellenére nem várható nagy monetáris politikai fordulat, legkorábban 2019 második felében indulhatnak emelkedésnek a bankközi kamatok.
A dinamikus béremelés még nem jelenik meg az árakban, a bázishatás miatt az üzemanyagok viszont jelentősen drágulhatnak, így év közepére átmenetileg elérhetjük a 3 százalékos célt – tudtuk meg Suppan Gergelytől, a Takarékbank vezető elemzőjétől. Az alacsony bázisra még a bizonytalan geopolitikai helyzet is rátehet egy lapáttal, így az olajár akár nagymértékben emelkedhet. Év végére viszont mérséklődést vár Suppan, átlagosan 2,5 százalék lehet az idei infláció. A szakember szerint a bérkiáramlás és a belső kereslet az év második felében erőteljes nyomást helyezhet az árindexre. Ezt ellensúlyozhatja az alacsony importált infláció, illetve az élőmunkateher csökkenése. A Takarékbank közgazdásza nem számít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorító intézkedésére középtávon sem, a monetáris tanács tartósan laza kondíciókat tarthat fenn a nem konvencionális eszközökkel. A maginfláció annak ellenére csökkent, hogy a dohánytermékek tetemesen, 9,2 százalékkal drágultak. Suppan Gergely számításai szerint az egyszeri hatásoktól megtisztítva a maginfláció 2 százalék alatt alakulhatott.
Az MNB inflációs alapfolyamatokat mérő mutatói a fő árindexhez képest jóval alacsonyabbak voltak áprilisban is, ahogy az elmúlt hónapokban megszokhattuk – olvashatjuk a jegybanki inflációs elemzésben. A ritkán változó árú termékek (a fő mutató 33,5 százalékos súlya) ára 0,7 százalékkal nőtt, az 56,6 százalékos súlyú keresletérzékeny termékekért 1 százalékkal kellett többet fizetni, az adószűrt maginfláció (69,3 százalékos súly) pedig 1,5 százalékkal drágult.
