Többet segíthet idén a külkereskedelem a GDP-növekedésnek
Márciusban az export 3,8, az import pedig 1,1 százalékkal esett 2017 azonos időszakához képest, külkereskedelmi egyenlegünk 558 millió euró volt, ami 263 millió euróval kisebb a tavalyi év harmadik hónapjában mértnél – derült ki a KSH első becsléséből. Idén két munkanappal kevesebb volt, a forgalom jelentős csökkenése részben ennek tudható be. A kivitel értéke 9,1 milliárd eurót, a behozatalé 8,6 milliárd eurót tett ki.
Az export és az import dinamikája is pozitívba fordulhat a következő hónapokban – vetíti előre Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A kevesebb munkanapszám torzító hatása halványulhat, főbb exportpiacaink konjunkturális kilátásai pedig kedvezők. A belső kereslet folytatódó élénkülésének köszönhetően azonban az import dinamikája is erős lehet az elkövetkező hónapokban, s éves szinten alkalmasint meghaladja majd az exportét. Nyeste Orsolya várakozásai szerint a külkereskedelmi mérleg éves többlete vélhetőleg elmarad majd a 2017-es 8,6 milliárd eurótól. Ám az idei év első három hónapját nézve 2,1 milliárdos volt összességében a külkereskedelmi mérleg többlete, ami továbbra is magasnak mondható. A munkanaphatás mellett az ipar vártnál alacsonyabb kibocsátása is hozzátett a külkereskedelem gyengébb teljesítményéhez – reagált a KSH adataira a makroelemző.
Az év egészében arra számítunk, hogy a külkereskedelmi többlet 350 millió euróval 7,73 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárdról – fogalmazott prognózisában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Ez enyhén rontja a GDP-növekedést, de jóval kisebb mértékben, mint tavaly, így a gazdaság dinamikája 4,5 százalékra gyorsulhat. A makrogazdasági szakember kifejtette: a robusztus belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és a dinamikusan bővülő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a viszonylag kedvező európai konjunktúra, valamint az újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése, ezzel szemben az olajárak szárnyalása ronthatja a cserearányokat.
