Villámrajtot vett az év elején a gazdaság

Nem lanyhult idén a magyar gazdasági növekedés, az előző évhez képest ismét 4,4 százalékkal emelkedett a GDP az első negyedévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A naptárhatással és szezonálisan igazított adatok ennél is gyorsabb, 4,7 százalékos dinamikát mutattak, a két adat közötti eltérést elsősorban a tavalyihoz képest kevesebb munkanap okozta. A tavalyi utolsó negyedévhez képest 1,2 százalékkal lett nagyobb a kibocsátás, ami megegyezik a Világgazdaság elemzői konszenzusában szereplő várakozással.

A gazdaság aktuális teljesítményének fenntarthatóságát jelzi, hogy a külső és a belső egyensúlyi folyamatok is kedvezők, és nem a túlzott hitelfelvétel generálja a növekedést – értékelte az adatokat Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt. A bővülés széles bázison nyugszik, így szinte minden ágazat érdemi növekedést tud felmutatni. A gazdaság kiemelkedően jó teljesítményét nagyrészt a szolgáltatások gyorsulása magyarázta, ami egyben visszaigazolja a kormányzati intézkedések eredményességét is – tette hozzá a költségvetésért felelős tárca várományosa.

„Várakozásaink alapján 4 százalékkal emelkedhet idén a gazdasági teljesítmény” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. Olyan jeleket is látnak, amelyek alapján ennél nagyobb bővülés is elképzelhető, a beruházások a korábban vártnál kedvezőbben alakulhatnak, százalékos arányban akár két számjegyű emelkedés is elképzelhető a szektorban. A szakértő szerint a beruházások és az ezekhez kapcsolódó építő- és gépipar, valamint a szolgáltatások lehetnek az idei húzóágazatok. „Az adat hatására 3,6-ről 3,8 százalékra módosítottam a teljes éves várakozásomat” – mondta lapunk kérdésére Samu János, a Concorde elemzésiüzletág-vezetője. Az összkép nem változott, az év eleji erős adat valószínűsíthetően az erős belső keresletet mutatja. A szakértő szerint az év további részében is magas lehet a belső kereslet, és az EU-forrásból épülő beruházások és a lakásépítések húzhatják a gazdaságot.

„A konvergenciaprogram csökkenő költségvetési hiánya elméletileg kedvezőtlen a gazdasági növekedésre – mutatott rá Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. – A nemzetközi környezet is kockázatos lehet, a legfőbb exportpiacaink ugyanis a potenciáljuknál gyorsabban növekednek, ezért náluk lassulásra kell felkészülni, ami a magyar külkereskedelemre is visszahathat.” Németh idén 4 százalékos GDP-növekedésre számít, az említett okok miatt azonban jövőre csupán 3,3 százalékkal emelkedhet szerinte a magyar gazdaság teljesítménye.

„A következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot, a kedvező áthúzódó hatások miatt az idei növekedési előrejelzésünket 4,6 százalékra, a jövő évit 3,8 százalékra emelhetjük a korábbi 4,5, illetve 3,6 százalékról” – reagált az adatokra Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértő veszélyt lát a munkaerőhiányban, amely akár a dinamikára is hatással lehet, ugyanakkor kiemelte, hogy a béremelések miatt felgyorsuló robotizáció, modernizáció a hosszú távú fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője úgy becsüli, hogy 3,7 százalékos lehet idén a gazdasági növekedés. A közgazdász szerint a mostani adattal kapcsolatban a nagy kérdés az, hogy a nettó export mennyivel járult hozzá a GDP emelkedéséhez.