A vártnál kevesebb pluszenergia kell
Magyarországon 2020-ban és 2030-ban is kevesebb energia fogy annál, mint amennyit a 2011-ben megfogalmazott Nemzeti energiastratégia feltételezett – vetítik előre a stratégia napokban módosított adatai, amelyeket a Magyar Közlöny ismertetett. Az eredeti dokumentum három forgatókönyvvel dolgozott, ebből a mostani kormányrendelet kettőt írt fölül: azt, ha semmit nem teszünk a helyzet megváltoztatásáért, ennek „ölbe tett kéz” (BAU) a neve, illetve azt, amikor lépünk is a cél érdekében, ez a „közös erőfeszítés” forgatókönyv, azaz a Policy.
A 2011-es táblázat szerint „ölbe tett kézzel” azt érjük el, hogy 2020-ban 1349, 2030-ban pedig 1476 petajoule (PJ) lesz az ország elsődlegesenergia-felhasználása. A 2018-as adat már 1187, illetve 1411 PJ-t tartalmaz, vagyis az első esetben a korábban jósoltnál 12, a másodikban 4,5 százalékkal kisebb értéket. Egy másik fontos sor, a végső energiafogyasztás új számai az előzőktől 13, illetve 11 százalékkal maradnak el. Más a helyzet a „közös erőfeszítés” forgatókönyv értékeivel. Ez esetben a 2020-ra várt elsődlegesenergia-felhasználás a 2011-ben feltételezettnél csak hajszálnyival lenne kisebb, a 2030-ra várt pedig annál kicsit még nagyobb is. Ám bármely új forgatókönyv számait bármely időtávra vetjük össze a régiekkel, az újak is az energiaigény növekedését vetítik előre, csak szerényebbek a várakozásai. A közlöny egyébként nem az eredeti energiastratégia számait közli alapadatként, hanem a 2015-ös tényszámokat. A helyzet így sem más: az energiaigény lassan, de nő.
Mindkét forgatókönyv mellett vannak felhasználási részadatok is, de ezek régi és új számai nem minden sor esetében hasonlíthatók össze. Néhol ugyanis eltér a 2011-es és a 2018-as sorok tartalma, ráadásul – mint a kormányrendelet írja – módszertani és más változások miatt a 2015-ös bázissal sem feltétlenül tökéletes az összevetés. Egyes tételeknél azonban megpróbálhatjuk. A mezőgazdaság energiaigénye például a módosítás szerint sokkal nagyobb lesz a 2011-ben jósoltnál: a 2030-as BAU forgatókönyv azt mutatja, hogy több mint 45 százalékkal, a Policy szerint pedig 67 százalékkal. Ez nem feltétlenül baj, hiszen adódhat a mezőgazdaság gépesítettségének növekedéséből, így a nagyobb energiaigény mögött állhat akár a fajlagos energiafelhasználás csökkenése, sőt az egységnyi energia GDP-termelő képességének emelkedése is. Egy másik kedvező adat szerint a villamosenergia-rendszer hálózati vesztesége is kisebbre várható minden forgatókönyv szerint a korábban feltételezettnél.
Megváltoztak a feltételek
A Magyar Közlöny felsorolja, miért és milyen módon kellett frissíteni a táblázatokat. Ilyenek például a különböző új előrejelzések, a meglévő és a tervezett uniós és hazai szakpolitikai intézkedések, az ágazati szereplők megváltozott tervei és várakozásai. Az előrejelzés 2020-ig a konvergenciaprogramban előrevetített 3,98 százalékos átlagos GDP-bővüléssel számol, 2021-től pedig átlagosan 2,82 százalékossal.
A nyersolajárat tartósan 50-60 dollárra teszi hordónként, az időjárás hatását pedig kiszűri. | VG
