IEA: a középpontban az elektromosság jövője
Két területre fókuszál a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) novemberben megjelenő évkönyve, ezenkívül frissíti adatsorait, folytatja a 2040-ig várt trendek ismertetését és beszámol az új energiapolitikai eseményekről. Az egyik új terület az elektromosság jövője. Az IEA szakemberei e kérdést azért tekintik kritikusnak, mert az áram iránti globális igény kétszer olyan gyorsan nő, mint a teljes energiakereslet, és terjednek a kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák is. A kérdés az, hogy milyen lesz a jövő energiatermelése, az hogyan ösztönzi majd a beruházásokat, gondoskodik a megbízható ellátásról, továbbá a teljes energiaigény mekkora hányada lesz kielégíthető villamos energiával. Az ügynökség várakozásai a tervek szerint elhangzanak a decemberi Budapest Energy Summiton is, a World Energy Outlook 2018 című IEA-kiadvány ismertetésének részeként. A tanulmány másik kiemelt témája az lesz, hogyan alkalmazkodnak a hagyományos olaj- és gáztermelő országok a megváltozott árkörnyezethez és szabályozási körülményekhez, továbbá mit kell tenniük, ha hosszú távon igazodni akarnak a kereslet szerkezeti változásaihoz. Terítékre kerül az is, hogy innovációkkal hogyan tehetők környezetkímélőbbé a szénhidrogén-termelés különböző módjai. Az IEA szakértői emellett tovább dolgoztak a fenntartható fejlődést taglaló forgatókönyvükön is, figyelembe véve az energia és a víz kapcsolatát. (Ez utóbbira egyébként jó gyakorlati példának kínálkoznak az orosz Roszatom úszó mini-atomerőművei, amelyek energiájával sótalanítani lehet a tengervizet a vízhiányos térségekben.) Az előrejelzés kiemeli a fenntartható fejlődés céljainak fontosságát. Ilyen – a párizsi klímamegállapodásnak megfelelően – a globális felmelegedés kordában tartása, a légszennyezés visszafogása és az energiához való általános hozzáférés szélesítése.
