Kitarthat az ukrán tranzitútvonal

Hiába jár le 2019-ben az orosz–­ukrán gáztranzit-meg­­­­ál­lapodás, Ukrajna arra szá­mít, hogy területén keresztül 2021-ig még biztosan továbbít a Gaz­prom gázt Európába, ugyanis csak akkorra adja át az Északi Áramlat II. gázvezetéket – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Vira Konsztantinova politológus, az Ukrán Diplomáciai Akadémia vezető szakértője, aki arról beszélt, nincs szakmai, piaci indoka sem az Északi, sem a Déli (Török) Áramlat megépítésének. Ukrajnán keresztül évente közel 100 milliárd köbméter gázt tranzitálnak, de a kapacitás évi 146 milliárd köbmétert is lehetővé tenne. Vira Konsztantinova a két orosz elkerülővezeték-tervet politikai indíttatásúnak nevezte, rámutatva, hogy a Gazpromnak hivatalosan is feladata az orosz állami érdekeket képviselni.

Attól nem tart a politológus, hogy Ukrajna nem tudná megoldani az energiaellátását az előttünk álló télen is – immár harmadszor – az orosz gáz közvetlen importja nélkül. (Közvetve természetesen vásárolt orosz gázt, részben Magyarországon keresztül.) Emlékeztetett, hogy országa gázellátása még a március eleji nagy lehűlések idején sem került veszélybe, amikor a Gazprom néhány napra leállította az Ukrajnán keresztüli tranzitot. Keleti szomszédunk támaszkodhatott a betárolt készleteire, lakosságának gázigénye pedig 15 százalékkal csökkent a hirtelenjében meghirdetett, „csavard lejjebb” akció sikerének köszönhetően.

Ukrajna az állami Naftogaz és a neki gázt szállító orosz Gazprom évek óta tartó elszámolási vitái, perei miatt igyekszik függetlenedni az orosz gáz vásárlásától. Ebben saját gáztermelése növelésén, a gáz részbeni kiváltásán és az alternatív beszerzéseken túl számít az Egyesült Államokból cseppfolyós formában várható gázra is, ám ennek még

európai infrastruktúra-fejlesztési feltételei vannak. Vira Konsztantinova a Világgazdaság felvetésére elismerte: az amerikai gáz tervezett európai eladása mögött ugyanúgy lehetnek politikai megfontolások, mint az orosz vezetéktervek mögött, de „nekünk ez csak jó, hiszen nő a verseny, több helyről vásárolhatunk”.

Hasonlóan jónak tartja azt a lehetőséget, hogy Ukrajna Magyarországon keresztül esetleg Romániából érkező földgázt is vásároljon, de ez a szándék a gáz árán múlik majd. Ukrajnát további importforráshoz segítheti a szlovákiai kezdeményezésű Eastring vezeték megépítése is, bár a magyarországi rendszer-üzemeltető és -irányító társaság, az FGSZ terveiben egyelőre parkolópályán van az ehhez való csatlakozás.

Az orosz–ukrán politikai ellentétek megviselték a két ország atomenergiai kapcsolatait is. A négy ukrajnai atomerőműben működő tizenöt szovjet tervezésű és gyártású atomreaktor egy része például orosz helyett már amerikai (Westing­house) fűtőanyagot használ. Az a terv, hogy az átállás folytatódik. „Ugyanakkor nem célunk, nem is lehet az, hogy az orosz TVEL-től egyáltalán ne vásároljunk, hiszen a reaktoraink egy része kizárólag orosz fűtőelemmel tud működni” – közölte a szakértő. Mint elmondta, Ukrajna áramellátásának több mint 50 százalékát az atomerőművek adják. Az ország a továbbiakban is támaszkodni kíván az atomenergiára, de energiastratégiájában nagy súlyt fektet a megújulókra is. Az utóbbiak arányának el kell érnie a 20 százalékot, ehhez hozzájárul majd a csernobili atomerőmű térségében telepítendő naperőmű is. Nemrég egyébként éppen az atomerőmű-baleset után lassan regenerálódó területen járt Vira Konsztantinova. Elmondása szerint a megengedett, 500 méteres körzet szélén két óra alatt kapott annyi radioaktív sugárzást, amekkora az éves megengedhető dózis, de ez az érték a töredéke annak, amennyi kozmikus sugárzás egy interkontinentális repülőút utasait éri. Szavai szerint a területet – a biztonsági előírások betartása mellett – megkedvelték a turisták.

Bár a politológus szerint most is biztonsággal érkezhetnek Paksra a nukleáris fűtőelemek Ukrajnán keresztül vasúton, korábban a légi szállításról is érkezett hír. A szakember arra nem válaszolt (végül is ez államtitok), hogy a jelenlegi szállítások hogyan történnek – ez az eladó és a vevő döntése.

A paksi atomerőműben eredetileg Ukrajnában gyártott berendezések is vannak, de azok cseréjében, utánpótlásában az eredeti ukrán gyártó nem vesz részt. Az alkatrészek ugyanis az azóta történt fejlesztések miatt más, orosz termékekkel is pótolhatók, főleg, mivel a beruházás idején még egységes szovjet atomiparról lehetett beszélni. A szakértő szerint a magyar–ukrán atomkapcsolatok most alacsony szintűek.

Névjegy

Vira Konsztantinova az odesszai I. I. Mecsnikov Nemzeti Egyetemen szerzett külpolitikai szakértői diplomát, magas szinten beszéli az újgörög és az angol nyelvet. Posztgraduális tanulmányait a Mariupoli Állami Egyetemen, majd Kijevben végezte. Londonban, Budapesten, Brüsszelben és Tallinnban vett részt felsőfokú képzéseken, programokban. Nemzetközi szakértőként, tanácsadóként először a mariupoli városi tanácsnál, majd az ukrán külügyminisztériumban, illetve parlamentben dolgozott az energiapiac és a nukleáris biztonság számos területén. A múlt év óta

a Hennadii Udovenko Diplomáciai Akadémia vezető szakértője.

Lefoglalhatják a Gazprom eszközeit

A Naftogaz épp interjúnk napján kezdeményezte Svájcban, Nagy-Britanniában és Hollandiában a Gazprom egyes európai eszközeinek, részvényeinek lefoglalását. Így kíván hozzájutni ahhoz a 2,6 milliárd dollárhoz, amelynek kifizetésére az ellene indított perekben a stockholmi választott bíróság hiába utasította márciusban az orosz társaságot. Az Északi Áramlat II. svájci irodájához már érkezett részvénybefagyasztási utasítás, de a célkeresztben van az Északi Áramlat is további, nagy likviditású eszközök mellett. Az intézkedések nem korlátozódnak az említett országokra. Néhány napja a Gazprom vállalta, hogy az Euró­pai Bizottság határozatának eleget téve lehetővé teszi a gáz szabad euró­pai és közép-európai áramlását, versenyképes áron történő eladását. Ezzel mentesült a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatti, akár 6,8 milliárd eurós bírság alól.