Körvonalazódik, mikor jön a szigorítás
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatfeltételeken, a három hónapos betétre továbbra is 0,9 százalékot fizetnek, az egynapos betét kamata pedig –0,15 százalék maradt. A döntés nem okozott meglepetést, az elemzői várakozások változatlan irányadó rátáról szóltak, az alapkamat több mint két éve, 2016 májusa óta a mostani szinten van.
A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, az olajárváltozás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható – olvasható a monetáris tanács ülésén készült jegyzőkönyvben. A májusi fogyasztói árindex 2,8 százalék volt, míg a maginfláció csupán 2,4 százalék, és az alapfolyamatokat jellemző mutatók is csupán 2 százalék körül alakultak, a fő mutató emelkedését elsősorban az üzemanyagárak növekedése magyarázza. A bérek növekedése továbbra sem helyez jelentős nyomást az árindexre, és az eurózónás folyamatok is mérsékeltek maradtak. A dokumentum előrevetíti: a fogyasztói árindex a következő hónapokban átmenetileg kicsivel 3 százalék fölé emelkedik, az alacsony inflációs várakozásoknak és az olajár másodkörös hatásainak várható elmaradása következtében az árindex csökkenésnek indul, és csupán 2019 közepén éri el fenntartható módon a 3 százalékos célt. A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a továbbiakban is laza monetáris kondíciók szükségesek.
A magyar gazdaság 4,4 százalékkal bővülhet idén (korábban 4,2 százalék volt az előrejelzés), 2019-től pedig fokozatosan veszíthet a dinamikájából, jövőre 3,5 százalékkal számolnak – derült ki az inflációs jelentés sarokszámaiból. A növekedést elsősorban a belső fogyasztás emelkedése támogathatja, a kapacitások kiépülése és a szolgáltatásexport emelkedése a kivitel erősödésének kedvez. A folyó fizetési mérleg hosszabb távon is többletes lehet. Az inflációs prognózisát felfelé módosította a jegybank, az idei drágulás mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte, míg jövőre a célnál valamivel nagyobb, 3,1 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulálnak.
Az Európai Központi Bank (EKB) 12 hónap múlva emelhet kamatot, addig a magyar kondíciók is a mostani szinten maradhatnak, így azt üzeni az MNB, hogy a feltételek nem maradnak fenn a teljes, öt-nyolc negyedéves monetáris időhorizonton – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A közleményből az tükröződik, hogy a jegybank továbbra sem tart nagyobb inflációs veszélytől, figyeli a tőkepiaci folyamatokat és az EKB lépéseit. Nyeste Orsolya előrejelzése szerint a rövid oldali kamatszintek normalizálódása 2019 második felében indulhat meg.
A jövő év közepéig változatlanok maradnak a monetáris feltételek, akkor pedig elsőként a nem konvencionális eszközök visszavonása kezdődhet meg, az alapkamat viszont 2020 közepéig változatlan maradhat – prognosztizálta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A várakozásoknak megfelelő volt az MNB döntése. Suppan hangsúlyozta: a maginfláció és az inflációs alapmutatók várhatóan elmaradnak a céltól, ráadásul év végére a fő indikátor is 3 százalék alá bukhat.
