Tizenkétezer forint mínuszban az ágazat dolgozói

A jövő évi költségvetésben az egészségügyre jutó plusz 101 milliárd forintra nem lehet azt mondani, hogy az semmi, de csak a szinten tartásra lesz elég, az ágazat rendbetételére aligha – mondta a Világgazdaságnak Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Kiemelte, hogy azon a területen, ahol az egészségügyben a legtöbben dolgoznak – vagyis az alapellátásban és az összevont szakellátásban –, 12 százalékos bérnövekedés lesz, de ennek nagy része a már beígért 8 százalékos emelésre megy el, vagyis nem igazán marad mozgástér. Emellett jövőre sem tűnik el a kórházaknál minden évben megjelenő 60-80 milliárd forintos adósságállomány, ráadásul a forint gyengülése miatt azzal is számolni kell, hogy az egyszer használatos eszközök, gyógyszerek, műszerek is drágulnak, hiszen ezek nagy része importból származik – tette hozzá a szakember.

Tavaly is a nemzetgazdasági átlag alatt volt az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című kiadványából. Az elmúlt évben 12 ezer forinttal maradt el a humán egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó havi bére a 297 ezer forintos átlagtól. A KSH adatai szerint az egészségügyi szakmák közül csak az orvosok bruttó átlagbére haladta meg a nemzetgazdasági átlagot, igaz, a szakorvosoknál ez magasabb volt bruttó 560 ezer forintnál is.

A Magyar Nemzeti Bank 22 pontból álló modern egészségügyi javaslatai között is szerepel az egészségügyi dolgozók átlátható bérezési rendszerének kialakítása, a teljesítményvolumen-korlátok felülvizsgálata, a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése, az egynapos ellátás kapacitásának növelése, a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, illetve a telemedicina fejlesztése is.

Az egészségügy rendbetételére már csak azért is szükség van, mert tavaly is kedvezőtlenül alakultak a hazai halálozási mutatók, és tovább nőtt az orvosok leterheltsége. A KSH adatai szerint az ezer lakosra jutó halálozás aránya átlagosan 13,5 százalékon állt, míg egy évvel korábban 12,9 százalékos volt. A betegek több mint háromnegyede daganatos betegség, vagy szív- és érrendszeri problémák miatt halt meg.

Az ezredforduló óta nyolc százalékkal, most egy év alatt 78-cal csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma az országban. A legutolsó adatok szerint 2016-ban 6596 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis volt Magyarországon, 127-tel kevesebb, mint 2008-ban. Csaknem 400 praxisban helyettesítve látták el a betegeket. A helyettesítéssel ellátott praxisok száma a legnagyobb mértékben – a négyszeresére, illetve 3,4-szeresére – Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon emelkedett, ahol 22-vel nőtt, míg Észak-Magyarországon 52-vel, a Dél-Alföldön 44-gyel lett több nyolc év alatt. A legtöbb praxisba Észak-Magyarországon, az Észak- és a Dél-Alföldön keresnek orvost, az üresen álló praxisok száma ezekben a térségekben több mint kétszázra tehető.