Újabb rekordot döntött a piaci optimizmus Magyarországon
Új csúcsot döntöttek júliusban a gazdasági kilátások, 124,6 pontra emelkedett az Európai Bizottság (EB) mérése szerinti gazdaságérzékelési indikátor (Economic Sentiment Indicator, ESI) Magyarországon. Az egyes szektorok is kiugróan szerepeltek, a teljes indikátor 70 százalékát adó ipar és szolgáltatások egyaránt több indexpontot javítottak júniushoz képest. Az ipari várakozások új rekordot állítottak be, és a szolgáltatások is csúcsközelbe érkeztek, jelentős, 4,5 indexpontos javulás után.
Az elmúlt huszonkét évben nem mértek ilyen nagy optimizmust Magyarországon, ennek ellenére nehéz meghatározni, hogy meddig emelkedhet az ESI – értékelte az adatokat a Világgazdaság kérésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője. Rövid távon további emelkedésre lehet számítani, mivel a részindexeknél – az építőipar kivételével – van tere a növekedésnek. A háztartások várakozásai most a negatív tartományban vannak, így ezen a téren még akár nagyobb emelkedés sem kizárt, különösen, hogy ezen a területen a valaha volt legmagasabb érték épphogy pozitív volt (0,2 indexpont, ezt 2002-ben mérték), ettől pedig számottevően elmarad a júliusi adat. Regős Gábor elmondta, hogy az indikátor többé-kevésbé leképzi a gazdaság teljesítményét, így amíg a dinamikus bővülés folytatódik, addig a mutató is várhatóan emelkedni fog.
A háztartások helyzetmegítélésén jelentősen javíthat a jövőben a béremelkedések folytatása – válaszolta az egyes szektorokkal kapcsolatos kérdésünkre a Századvég makrogazadasági csoportjának vezetője. Jelenleg ugyan kiemelkedően felfelé húzza az ESI-t az építőipar – annak ellenére, hogy a teljes mutatóban csupán ötszázalékos súllyal szerepel –, ám ez nem lesz mindig így. Regős Gábor a részindex visszaesésére számít, amit az új lakások kedvezményes áfájának a kivezetése és az uniós erőforrások mérséklődése okoz majd. Az ipar és a szolgáltatások esetében a kedvező makrogazdasági folyamatok az ESI adott szektorindexeit is tovább lökheti felfelé, ez a két mutató azért lényeges, mert – mint megjegyeztük – a teljes indikátor 70 százalékát adják (az ipar 40, a szolgáltatások 30 százalékos súlyt adnak). A kiskereskedelemben továbbra is stagnálásra vagy a részindex kicsi emelkedésére számít a Századvég makrogazdasági elemzője. Regős Gábor a szektorban kettős hatásmechanizmus érvényesülésére hívja fel a figyelmet, az ágazat kilátásait ronthatja a munkaerőhiány, a béremeléseket ugyanis ki kell termelniük a vállalkozásoknak, ugyanakkor a keresetek emelkedése a fogyasztáson keresztül a kiskereskedelemben csapódik le, ez pedig kedvezően hat a profitkilátásokra.
