A legtöbb aktív dolgozó 40–44 éves
Csúcson a nők és a férfiak foglalkoztatottsága is, ami markáns változás a tíz évvel ezelőtti arányokhoz képest. Míg 2008 április–júniusában 57,1 százalék volt a férfiak foglalkoztatási rátája, és ez 2 millió 100 ezer dolgozót jelentett a 15–74 éves népességben, addig idén április–júniusban 67,7 százalékos lett a mutató, s a férfi munkavállalók létszáma 2 millió 443 ezerre duzzadt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A nőknél a foglalkoztatási ráta 43,5 százalék volt tíz éve, és 1 millió 743 ezren dolgoztak; most már 53 százalékon áll a mutató, s 2 millió 31 ezren vállaltak munkát júniusban. A férfiaknál tehát meghaladta, a nőknél megközelítette a foglalkoztatási ráta a 10 százalékos növekedést, ami jelentős teljesítmény. Ennek köszönhetően a foglalkoztatottsági rátában már 14 százalékpont a férfiak előnye.
Együttesen 50 százalékon volt a foglalkoztatási ráta 2008 nyarán, és 3 millió 842 ezren dolgoztak a 15–74 éves népességben. Ezzel szemben idén júniusban 4 millió 474 ezren munkálkodtak, s a mutató 60,2 százalékos lett. A munkanélküliségi ráta 7,6 százalékról 3,6 százalékra apadt az említett tíz esztendő alatt.
Az európai uniós munkaerő-felmérés a 20–64 év közötti korosztályra összpontosít. Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak foglalkoztatottsága az EU 78 százalékos átlagértékénél magasabb: 81 százalékos. Ez a mutató a lengyeleknél 78,2, az osztrákoknál 79,4, a németeknél 83,1, a cseheknél 86,3 százalék, ellenben a görögöknél csupán 67,7, a horvátoknál 68,9 százalékos. A nőknél nem érjük el az unió 66,5 százalékos foglalkoztatottsági átlagát a 65,7 százalékos mutatónkkal, ám a szerény különbségnek a magyar családtámogatási rendszer is oka lehet. Svédországban a nők csaknem 80 százaléka dolgozik, Németországban és Észtországban 75, Szlovákiában 64,7, Olaszországban 52 százalékuk. Együttesen a svédek viszik a prímet a 20–64 évesek foglalkoztatottságában a skandináv állam csaknem 82 százalékos rátájával. Németországban a korosztály 79, Hollandiában 78, Ausztriában 75, nálunk 73,3, Görögországban 57,8 százaléka van állásban.
Itthon a 15–24 éves korosztályban mintegy 296 ezren dolgoztak júniusban a KSH adatai szerint, ez 28,7 százalékos foglalkoztatottsági ráta. A 25–54 évesek 84,5 százaléka munkálkodott, 3 millió 435 ezren, az 55–64 éveseknek pedig az 53,5 százaléka, 688 ezren. Tavaly a legtöbb foglalkoztatott (722 ezer fő) a 40–44 esztendős korosztályból került ki Magyarországon, a 35–39 évesek közül 603 ezren dolgoztak. A legkevesebben, 13 ezren a 70–74 évesek köréből vállaltak munkát. A férfiaknál a 40–44 évesek voltak a legaktívabbak a munkaerőpiacon, őket a 35–39 esztendősek követték, a nőknél szintén a 40–44 évesek vezettek a dolgozói létszámban, ám utánuk a 45–49 évesek következtek. Tíz éve a férfiaknál még a 30–34 esztendős korosztályból került ki a legtöbb munkavállaló, a nőknél pedig a 45–49 évesek közül.
