Az eszköztár nyolcvan százaléka még kihasználatlan
Többévi stagnálás után tavaly újra nőtt a globális energiafelhasználáshoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás – hivatkozik a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vészjelzésére a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). Holott az intézet szerint az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek. Magyarországon léteznek, de – hívja fel a figyelmet a MEHI – a lassan haladó energiamegtakarítási célok teljesítéséhez hazánknak is új energiahatékonysági intézkedésekre van szüksége.
Júniusban a közép- és kelet-európai energiahatékonysági szakembereknek szervezett serocki C4E Fórum egyik vezető előadásában Kathleen Gaffney, az IEA energiahatékonysággal foglalkozó programvezetője kulcsfontosságúnak értékelte az energiahatékonyság javulását, valamint a megújuló energiaforrások és a tisztább tüzelőanyagok felé való elmozdulást az üvegházhatású gázok eddigi csökkentésében. 2006–2016 között az összesített energiaintenzitás-javulás a történelmi átlag közel kétszerese volt, ám még ezt is meg kell duplázni, ha el kívánjuk érni a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait. Ráadásul tavaly lassult az energiaintenzitás javulása, s újra nőtt a globális szén-dioxid-kibocsátás. A fő probléma az, hogy az energiafelhasználás 68 százalékára továbbra sincsenek energiaracionalizálási programok. Az egyik legfontosabb és legkevésbé lefedett terület még mindig az épületekhez kötődik. Már-már közhely, hogy az energiafogyasztás mintegy 40 százaléka az épületállományhoz kapcsolódik, de az ezek energiahatékonysági javítását szolgáló gazdasági potenciál 80 százaléka továbbra is kihasználatlan.
A MEHI szerint a jól definiált közös célok és stratégiák ellenére Magyarország döcögve halad energiamegtakarítási kötelezettségének teljesítése terén. A megkezdett hazai intézkedések lassan érnek be, s a jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a legnagyobb, azaz a lakosság számára kevés és korlátozott pénzügyi keretű program áll rendelkezésre. Holott a háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. Ahhoz – áll a közleményben –, hogy felpörgessük az energiamegtakarításokat, minél hamarabb szükség lesz további szakpolitikai intézkedésekre (és új szemléletmód bevezetésére is). Több olyan – eddig nem alkalmazott – lakossági program indítása is lehetséges, amely minimális költségvetési forrásbevonást igényel, sokkal inkább jogi szabályozókkal, illetve azok harmonizációjával képes segíteni a hazai célok teljesítését. Ilyen lehet többek közt az egykapus rendszer bevezetése, amely a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatát egyszerűsíti és harmonizálja, valamint az energiahatékonysági beruházások közműszámlaalapú finanszírozása vagy az áfacsökkentés kiterjesztése az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokra.
Szigorú elvek mentén
„A C4E Fórum egyik legnagyobb tanulsága, hogy az energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések kulcsa a lassú víz partot mos elv betartása. Tehát azok az országok tudnak sikeres energiahatékonysági szakpolitikai intézkedéseket végigvinni és eredményeket felmutatni, ahol ragaszkodnak a kiszámíthatóság, stabilitás, tervezhetőség, nyitottság elvéhez. Ez hosszú távú stratégia és elköteleződés mellett meghirdetett programokat jelent, amelyek száma mind a tulajdonosok, mind a piaci szereplők számára elég felkészülési idő áll rendelkezésre” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa. | VG
