Fékezi a növekedést a kereskedelmi háború

A vártnál kisebb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés júliusban a kínai statisztikai hivatal tegnap nyilvánosságra hozott kimutatása szerint. A kiskereskedelmi forgalom az előző havi 9 százalékos éves növekedés után az egy évvel korábbihoz képest 8,8 százalékkal bővült, miközben a piacok 9,1 százalékot vártak. Az ipari termelés a júniusival megegyező mértékben, 6 százalékkal nőtt éves bázison (az elemzők 6,3 százalékot prognosztizáltak). Az év első hét hónapjában a tőkebefektetések növekedése is elmaradt a 6 százalékos piaci várakozásoktól és az első fél évben mért

6 százaléktól: csupán 5,5 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva – erre az adatgyűjtés kezdete, azaz 1999 óta nem volt példa. Biztató jel viszont, hogy a magánszektor tőkebefektetései 8,8 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban az első félévi 8,4 százalék után, és ezek teszik ki a teljes kínai invesztíció 60 százalékát.

Az ipari termelés növekedését a Reuters elemzése szerint a környezetszennyező vállalatok bezárása és a kereskedelmi háború keltette bizonytalanság magyarázza. A bizonytalanság egyre nagyobb nyomással nehezedik a kínai gazdaságra, és arra készteti a kormányzatot, hogy ösztönözze a belső fogyasztást. A legfrissebb adatok szerint azonban a vásárlók nem hajlandók többet költeni semmiféle árucikkre a kozmetikai termékektől kezdve az élelmiszereken át a háztartási gépekig és bútorokig. Az egyelőre nem világos, hogy a vámháború készteti-e őket a visszafogottságra, mindenesetre egy felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fogyasztók majdnem egyharmada kész bojkottálni az amerikai termékeket, és egy részük ezt már most megteszi.

A gazdaság felpörgetésében Peking a hagyományos eszközökhöz nyúlt, az út- és vasúthálózat fejlesztését irányozta elő, ennek ellenére az infrastrukturális költések növekedése 5,6 százalékra lassult január és július között az első félévi 7,3 százalékról. Bár a kínai külkereskedelemre és inflációra egyelőre nincs különösebben nagy hatással a vámháború, az alumíniumiparban már nyilvánvaló a változás: az Egyesült Államokból származó alumíniumzúzalék-import a mindkét oldalon megemelt vámok miatt 24 százalékkal eshet vissza az idén – közölte a kínai könnyűfémipari vállalatok szövetségének kutatóintézete. Ugyancsak tegnap hozták nyilvánosságra, hogy júliusban éves bázison 12, az előző hónaphoz képest pedig 3,4 százalékkal nőtt Kína alumíniumtermelése, ami havi 2,93 millió, naponta pedig 94,5 ezer tonnát tesz ki. A gyenge eredmények a jüan árfolyamát nem befolyásolták, miután az elmúlt három hónapban 8 százalékot veszített az értékéből, és a legrosszabbul teljesítő ázsiai devizává vált. A Shanghai Composite 0,2, a CSI 300 pedig 0,9 százalékkal gyengült.

Szépen csenget a kassza Washingtonban

Az Egyesült Államok 1,4 milliárd dollárt szedett be március 23. és július 16. között az acél- és alumíniumimportra kivetett vámokból – derült ki a kongresszusi kutatószolgálat jelentéséből. Ebből az acél vámja 1,1 milliárdot, az alumíniumé 344,2 millió dollárt tett ki. Donald Trump elnök további tarifaemeléseket helyezett kilátásba, amelyek a kutatószolgálat becslései szerint az acél esetében további 5,8, az alumíniumnál 1,7 milliárd dolláros bevételt hozhatnak. Az Egyesült Államok tavaly 29 milliárd dollárért importált acél- és 17,4 milliárdért alumíniumtermékeket – emlékeztetett a CNBC. | VG