Keveset költenek kutatás-fejlesztésre és oktatásra a magyar vállalkozások
A régiós szereplők gazdasági várakozásai szerint folytatódhat a kelet-közép-európai országok gyors ütemű növekedése 2018-ban, közöttük is kifejezetten nagyfokú optimizmus jellemzi a magyarországi szereplőket – olvasható az MFB Periszkóp előrejelzésében. Magyarországon a második leggyorsabban nőttek a beruházások az EU-ban, mintegy 16,7 százalékkal emelkedett az állóeszköz-felhalmozás; a fejlesztési kedvet a finanszírozás szélesedése is fűthette. A hazai vállalatok kétharmada tervezett tavaly fejlesztést, ám ennél 10 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg.
Elsősorban gépbeszerzésre (2600 milliárd forint) és ingatlancélú fejlesztésekre (3100 milliárd forint) költöttek a magyar vállalkozások, kutatás-fejlesztésre elenyésző, mintegy 350 milliárd forint jutott, oktatásra pedig mindössze 17 milliárd. Így nem csoda, hogy a versenyképességi csomag főleg az említett beruházásokat támogathatja a jövőben. Pozitívum azonban, hogy egy kutatás-fejlesztésre költő átlagos cég 35 millió forintot fordított célirányos fejlesztésre, ami jelentősen meghaladja a gépekre költött 12 millió forintos mediánösszeget. Ebből jól látszik, hogy nem az összeg alacsony, hanem a cégek kutatási hajlandósága rendkívül csekély.
Gyors a növekedés
Az EU egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága volt 2018 első negyedévében Magyarország, éves alapon 4,7 százalékkal bővült a GDP – derül ki az MFB Periszkóp általános gazdasági értékeléséből. A dinamikus növekedés többek közt az optimista lakossági és üzleti várakozásokra, a széles körben elérhető európai uniós forrásokra és a bővülő hitelezésre támaszkodott.
A belföldi felhasználás volt a növekedés első számú motorja, amit az exportot meghaladó importdinamika is mutatott. Termelői oldalon az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor egyaránt jól teljesített, míg felhasználói oldalon a fogyasztás és a beruházás húzta a gazdaságot.
