Lassan emelkedhet az ipar részaránya
A következő nyolc-tíz évben optimista vélekedések szerint is legfeljebb 25 százalékra emelkedhet az ipar aránya a magyar gazdaságban – mondta lapunk kérdésére Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki iparszakértője. Nemrég megfogalmazott kormányzati cél a szektor arányának 30 százalékra emelése a GDP-termelésen belül. A beruházásoknak köszönhetően ugyan kisebb emelkedés várható, ám a 30 százalék elérése 2020-ig drasztikus beavatkozást igényelne. Matheika arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzáadott érték emelkedése nem valósul meg azzal, ha a centrumországok kapacitását Magyarországra helyezik, ehhez az oktatás fejlesztésére és az értékláncban való relatív javulásra lenne szükség.
Bár a járműgyártás fejlesztése alapvetően jó hír, ám azzal a veszéllyel jár, hogy túl nagy lesz Magyarország autóipari függése – figyelmeztetett az ipari szakértő. Azzal, hogy nő az ipar mérete, nem biztos, hogy a foglalkoztatás is azonos arányban ugrik meg, a modern gyárakban ugyanis a robotok már sokkal nagyobb mértékben jelennek meg, mint akár néhány évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy a nyár végén várható versenyképességi csomag hogyan javíthat a magyar iparon, Matheika Zoltán azt válaszolta, hogy az oktatási, innovációs intézkedések a termelés hozzáadott értékét emelhetik. Így ha ténylegesen megvalósulnak, azzal a szektor is jól járhat, ám még így sem valószínű, hogy a 30 százalékos arányt elérhetjük.
A következő években stagnálás, majd fokozatos, lassú csökkenés várható az ipar súlyában – mondta a Világgazdaság kérdésére Horváth András, a Takarékbank elemzője. Ezen valamennyit segíthet a BMW frissen bejelentett beruházása, amelynek köszönhetően a gyár beüzemelésekor néhány tizedszázalékot emelkedhet a szektor részaránya a GDP-n belül, hosszú távon azonban csökkenő trendre kell számítani. Az ipar aránya a GDP-termelésben az elmúlt években 23 százalék körül mozgott, az elmúlt évtizedekben pedig a szektor csökkenését figyelhettük meg a gazdaságon belül. Fokozatosan tolódunk a posztindusztriális termelési szerkezet felé, és az érdemi hozzáadott érték termelésének szerepét lassan átveszi a szolgáltató szektor. A nyár végén várható versenyképességi intézkedések – amelyeknek a magyar tulajdonú kkv-k lehetnek a nyertesei – is az ipar lassú leépülése felé mutatnak. Horváth András hozzátette: Varga Mihály pénzügyminiszter is említette a napokban, hogy a magyar cégeknek nem a feldolgozóiparban, hanem a szolgáltató szektorban kell felvenniük a versenyt a külföldi konkurenciával, ezen a területen ugyanis érdemi esélyük van jobb szolgáltatást nyújtani, különösen az innovációvezérelt piacokon.
Az ipar arányának fokozatos csökkenése elkerülhetetlen ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a nyugati országokhoz – hangsúlyozta a Takarékbank szakértője. Ehhez az innováció vezérelte gazdaságra való átállás szükséges, amit a magas hozzáadott értékű szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés tesz lehetővé. A jelentős mértékű uniós forrásoknak köszönhetően számos feldolgozóipari beruházás valósul meg a következő években. Horváth András ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a termelésbe álló gyárak hosszú távú fennmaradása kérdéses. A kapacitások bővítésének és a szolgáltató szektor, illetve a kutatás-fejlesztés térnyerésének kettőse okozza azt a folyamatot, hogy néhány évig még gyakorlatilag stagnál az ipar részesedése a GDP-ben, majd erodálódik az ágazat teljesítménye.
