Tizenöt százalékos keresetnövekedést akarnak a következő évre a szakszervezetek
Bár nincs hivatalos kormány-előterjesztés, egyes jól értesült szakszervezeti források mégis tudni vélik, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum is csaknem 12 százalékkal emelkedhet jövőre, azaz a legkisebb havi bér 154 500 forint, a garantált bérminimum pedig 202 ezer forint lehet 2019-ben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma hamarosan tárgyal a jövő évi keresetekről. A munkáltatók nem hajlanak ilyen mértékű növelésre. A kormány saját hatáskörben is hozhatna döntést a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről, ám várhatóan megvárja a felek egyezségét.Kézenfekvő ok a munkaerőhiány, illetve hogy ne nőjön a bérlemaradásunk Szlovákiától, Csehországtól, Lengyelországtól. Szlovákiában januártól 520 euró, azaz 166 ezer forint lesz a minimálbér, de a további két V4-es országban is magasabb most, mint nálunk. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy idén január–augusztus között a nettó magyar keresetek 11,8 százalékkal nőttek.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke a Világgazdaságnak elmondta: 15 százalékos keresetnövekedést akarnak elérni 2019 januárjától, ebből
5 százalékot a hároméves bérmegállapodás rögzít. Nagy a munkaerőhiány váltókezelőből, tolatásvezetőből, forgalmi szolgálattevőből, jegykezelőből, de műszerészből, felsővezeték-szerelőből is, ezt lehetne enyhíteni a bérnövekedéssel. A VSZ el akarja érni azt is, hogy a cafeteriát érintő adóváltozások miatt a munkavállalók nettó értékben ne kapjanak kevesebbet, azaz a munkáltatónak kellene kipótolnia a hiányzó összeget. Az elnök jelezte: elküldték az erre vonatkozó javaslatot a vasúttársaság vezetőségének; a munkáltató nem zárkózott el ettől.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke, Kordás László lapunknak azt mondta: eredmény, hogy idén a minimálbér fedezi a létfenntartást. A cél azonban az, hogy elérje az úgynevezett társadalmi minimumot, azaz a szerény körülmények közötti megélhetés szintjét, például egy váratlan kiadást is legyen miből kifizetni. Az MSZSZ számításai szerint ehhez a minimálbérnek a jelenlegi nettó 92 ezer forint helyett 130 ezer forintnak kellene lennie. A szövetség 15 százalékos nominális bérnövekedést tart szükségesnek 2019-ben több ágazatban is, például a közlekedésben vagy a közszolgáltatásban, így a szemétszállításban is.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke a Világgazdaságnak hangsúlyozta: a közüzemek esetében minimum két számjegyű bérnövekedésre van szükség, a vízügyi ágazatban, ahol sok a pályaelhagyó, legalább 13 százalékos keresetnövekedést tartanak szükségesnek, a postai dolgozók körében pedig nagy a leterheltség, sok a pluszmunka, számottevő a fluktuáció, ott 20 százalékos keresetnövekedés kellene januártól. A kiskereskedelemben két év alatt mintegy 40 százalékos volt a bérnövekedés, de 2019-ben is két számjegyű emelést vél szükségesnek. Míg a munkáltatók azt hangoztatják: az összköltségre vetített termelékenység miatt egy számjegyű bérnövekedés reális, addig Palkovics felhívta a figyelmet arra, hogy a munkabérre vetített hozzáadott érték tekintetében egy magyar dolgozó kétszer annyit állít elő, mint egy német munkás.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunknak úgy fogalmazott: a minimálbér, a garantált bérminimum 30 százalékos emelése szükséges, ez a közalkalmazotti, illetve a köztisztviselői bértáblákat is úgy módosíthatja, hogy „talán megállíthatja a közszolgálati munkaerő lemorzsolódását”. Utalt arra, nemcsak orvosok, nővérek hiányoznak már, hanem szaktanárok az iskolákból vagy jegyzők a településekről.
