A Főtáv a termelők árversenyét preferálja

Bő 7,3 milliárd forintból hőközpontokat korszerűsít és vezetékszakaszokat alakít ki a Főtáv Zrt., továbbá energetikailag korszerűsít egyes szakaszokat, és új fogyasztókat kapcsol a hálózatára. Az két, 50 százalékban uniós támogatású projektben tizenhárom kerületben 180 hőközpont újul meg legkésőbb 2019. november elejére – mondta a Világgazdaságnak Tolnai László, a Főtáv Zrt. projektvezetője.

A Főtáv új fogyasztói között van a Magyar Telekom új székháza, az új Puskás Ferenc Stadion, a Corvin mozi, a Bárka Színház, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Liget projekt keretében épülő új múzeumok és színházak, ezenkívül több újonnan épülő lakópark és társasház.

A budapesti hőgyűrű lényege a kilenc szigetszerűen működő távhőrendszer egységesítése, a meglévő távhőhálózat összekötése – mondta Herpai Attila, a Főtáv Zrt. kommunikációs igazgatója. A hőközpontok korszerűsítésével 40 ezer gigajoule-lal csökken a hőigény, ami évi 29 ezer gigajoule tüzelőhő-megtakarítást tesz lehetővé. Az a cél, hogy verseny alakuljon ki az e hőkörzeteket ellátó energiatermelők között, ami akár árcsökkenést is eredményezhet a fogyasztóknál. Herpai Attila kiemelte, most van olyan hőtermelő, amelyiktől háromezer forintért veszik a hő gigajoule-ját, és van, amelyiktől kevesebb mint 1500 forintért.

Az utóbbi három évben az enyhébb telek és a lakóépületek korszerűsítése miatt csaknem 30 megawattal csökkent a Főtáv által szolgáltatott energia felhasználása, ennyi hőt használ egy Kaposvár méretű város – mondta Herpai Attila. Az új fogyasztók becsatlakozásával sikerült megállítani az energiafelhasználás csökkenését a Főtávnál. A társaság a budapesti lakóépületek mintegy 35 százalékát fűti, Koppenhágában 98 százalékos a távfűtés aránya, Bécsben 40 százalék körüli.

A Főtávnak 240 ezer lakossági és 1800 nem lakossági ügyfele van. A budapesti hőgyűrűt a tervek szerint 2023-ra fejezik be.