A jövő héten kerül a kormány elé a hazai vasútfejlesztési stratégia, amely 2030-ig fogalmazza meg a vasúthálózat korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket – jelentette be Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hungrail Vasútakadémia konferenciáján. Hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen erős ágazati stratégia a vasútnál. Mivel húsz éve stagnálnak az utasszámok, ezért főleg az elővárosi vonalakon szeretnék a következő négy-öt évben megduplázni az utazók számát, amitől a bevételek növekedését is várják.
A stratégiának versenyképesnek és fenntarthatónak kell lennie, a MÁV-nak az igényekhez igazodó vasúti szolgáltatást kell nyújtania. Jelenleg 82 eltérő típusú járművet üzemeltet a vasút, a vonatok átlagos életkora negyven év körül van. Idén húsz új kocsi áll forgalomba, a MÁV a jövőben is a kormánytól kérne segítséget a szerelvények cseréjéhez – mondta a vasúttársaság vezérigazgatója. A pályaudvarok, várótermek felújítása idén elkezdődik, a MÁV saját forrásból harminc forgalmas állomást és húsz megállóhelyet újít fel.
A következő uniós időszakban, 2021–2027 között a Magyarországra jutó fejlesztési források a 2014–2020-as időszakhoz képest 24 százalékkal csökkennek, miközben látni kell, hogy a vasúti közlekedési fejlesztések nagy többsége uniós forrásból valósul meg – mondta Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára. Ezért gondolkodnak olyan projekteken, amelyek uniós segítség nélkül valósulhatnak meg – példaként említette a Budapest–Belgrád vasútvonalat. Az Európai Bizottság javaslatai alapján várható, hogy a fejlesztési források felhasználásában a klímaváltozás szempontjából előremutató beruházások kapnak prioritást a következő időszakban, ami a vasútnak jó – tette hozzá Tóth Péter. A kormány is készül tervekkel a vasúthálózat modernizálására, ezek összege eléri a 4 ezermilliárd forintot, ám már az is látszik, hogy az igények háromszorosan meghaladják a lehetőségeket – mondta a helyettes államtitkár.
A nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztéséről szólva kifejtette, hogy Budapest és Bécs között 2020 decemberétől negyedórával rövidülhet a menetidő. Szlovákiával dolgoznak a Győr és Pozsony közötti vonatok elindításán, Ukrajna felé Budapest–Munkács között decemberben már megvalósult a közvetlen összeköttetés, Romániával pedig Budapest és Szatmárnémeti között közvetlen vonatok elindításáról tárgyalnak.
Az eddig mostohagyereknek számító városon belüli vasúti fejlesztés Budapest számára az egyik legnagyobb kihívás – mondta Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára. Bár jelentős infrastruktúra áll rendelkezésre – a fővárosban és környékén 200 kilométernyi vasút van –, ez nincs kihasználva, nagy része leromlott. A következő uniós ciklusban megvalósuló fejlesztések között említette az új megállóhelyek kialakítását (például a Népligetnél vagy a Hungária körúton), a Liszt Ferenc repülőtér és a főváros között kötöttpályás kapcsolat létrehozását és a HÉV-hálózat fejlesztését is, erre több mint 650 milliárd forintot szánnak.
2020-tól Budapest és Bécs között
15
perccel rövidülhet
a menetidő
