BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Szerbia felől érkezhet akár az összes gáz

Az energiahivatal feltételekkel hozzájárult, hogy létrejöjjön az ország éves gázigényének nagyjából megfelelő importkapacitás a magyar–szerb határon. A projekt kellő piaci érdeklődés híján is megvalósulhat, ellátásbiztonsági okból.

A Magyarországon felhasznált földgáznak akár az egésze is Szerbia felől érkezhet 2022 októberétől, ha az FGSZ Földgázszállító Zrt. megvalósítja a tízéves fejlesztési tervének erre vonatkozó részét. Az évi 9,8 milliárd köbméteres importot lehetővé tévő kapacitás létrehozását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) több feltétellel, de jóváhagyta. Az országban tavaly mintegy 9,9 milliárd köbméter gáz fogyott az előzetes adatok szerint, ebbe már beleértendő a belföldi termelésű szénhidrogén is.

Alaphelyzetben Magyarországnak nem lenne szüksége ekkora Szerbia felőli behozatalra (és a beruházással kapcsolatos kiadásokra), hiszen a délről remélt orosz gáz behozható Ukrajna felől is a meglévő vezetékeken, amelyek kihasználtsága ráadásul csökkenne az új útvonal üzembe helyezésével. Az FGSZ terveiben azért hangsúlyos mégis a szerbiai fejlesztés, és a hivatal is azért támogatja, mert készülni kell azokra az évekre, amikor az oroszországi Gazprom Ukrajna elkerülésével kívánja gázzal ellátni Európát. Ennek jele lehet, hogy máig nem írták alá a jövő évre vonatkozó orosz–ukrán tranzitszerződést, viszont soha nem tapasztalt lendülettel töltik a hazai – mellette az

európai – gáztárolókat.

Mindazonáltal a MEKH jóváhagyása csak akkor él, ha az FGSZ sikerrel veri dobra a magyar–szerb határpont kapacitásait az október 29-ig megindítandó aukcióján, de előtte még letesz a hivatal asztalára egy olyan tervet is, amelynek alapján a beruházása 2022. október 1-jére alkalmas lesz a kereskedelmi üzemre. Ám a projekt akkor sem úszik el, ha a kapacitásaukció sikertelen lesz. Ekkor az FGSZ köteles két héten belül egy olyan tervet benyújtani a MEKH-nek, amely a beruházás ellátásbiztonsági célból történő megvalósításáról szól. Volt már ilyen: nem hozta a kellő eredményt a magyar–szlovák interkonnektorra kiírt 2010-es aukció, egy évre rá mégis országgyűlési határozat írta elő a beruházás megvalósítását, ellátásbiztonsági okokból. Igaz, a munkát már nem az FGSZ, hanem az MVM-hez tartozó Ovit indította.

A magyar–szerb határpontra vonatkozó aukció csak akkor írható ki, ha az FGSZ igazolta, hogy szerbiai és bulgáriai partnerei is megkötötték azokat a szerződéseket, amelyek alapján országaik területén megépülnek a hazai fejlesztéshez kapcsolódó vezetékek, kompresszorállomások. A szerbiai készülődés kapcsán az IntelliNews portál azt írta, hogy egy bankkonzorcium tagjaként az OTP banka Srbija tízmillió eurót, az OTP által egy éve felvásárolt Vojvodjanska banka pedig harmincmillió eurót folyósít a Szrbijagasznak a Gazprom-gázvezetékprojektre a Török Áramlat szerbiai építéséhez. (Egyenként tízmillió eurót kölcsönöz továbbá a szerb állami Komercijalna banka, a Banka Postanska stedionica és a Société Générale szerbiai leánybankja.)

Az akció indításának további feltétele, hogy az FGSZ szerződjön a szerbiai rendszerirányítóval hálózataik majdani összekapcsolásáról és az üzemeltetést érintő más kérdésekről. E megállapodások csak az aukció sikere esetén lépnek hatályba. Végül megelőzi az akciót a beruházásról kötött magyar–szerb kormányközi megállapodás is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik