A Magyarországon felhasznált földgáznak akár az egésze is Szerbia felől érkezhet 2022 októberétől, ha az FGSZ Földgázszállító Zrt. megvalósítja a tízéves fejlesztési tervének erre vonatkozó részét. Az évi 9,8 milliárd köbméteres importot lehetővé tévő kapacitás létrehozását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) több feltétellel, de jóváhagyta. Az országban tavaly mintegy 9,9 milliárd köbméter gáz fogyott az előzetes adatok szerint, ebbe már beleértendő a belföldi termelésű szénhidrogén is.
Alaphelyzetben Magyarországnak nem lenne szüksége ekkora Szerbia felőli behozatalra (és a beruházással kapcsolatos kiadásokra), hiszen a délről remélt orosz gáz behozható Ukrajna felől is a meglévő vezetékeken, amelyek kihasználtsága ráadásul csökkenne az új útvonal üzembe helyezésével. Az FGSZ terveiben azért hangsúlyos mégis a szerbiai fejlesztés, és a hivatal is azért támogatja, mert készülni kell azokra az évekre, amikor az oroszországi Gazprom Ukrajna elkerülésével kívánja gázzal ellátni Európát. Ennek jele lehet, hogy máig nem írták alá a jövő évre vonatkozó orosz–ukrán tranzitszerződést, viszont soha nem tapasztalt lendülettel töltik a hazai – mellette az
európai – gáztárolókat.
Mindazonáltal a MEKH jóváhagyása csak akkor él, ha az FGSZ sikerrel veri dobra a magyar–szerb határpont kapacitásait az október 29-ig megindítandó aukcióján, de előtte még letesz a hivatal asztalára egy olyan tervet is, amelynek alapján a beruházása 2022. október 1-jére alkalmas lesz a kereskedelmi üzemre. Ám a projekt akkor sem úszik el, ha a kapacitásaukció sikertelen lesz. Ekkor az FGSZ köteles két héten belül egy olyan tervet benyújtani a MEKH-nek, amely a beruházás ellátásbiztonsági célból történő megvalósításáról szól. Volt már ilyen: nem hozta a kellő eredményt a magyar–szlovák interkonnektorra kiírt 2010-es aukció, egy évre rá mégis országgyűlési határozat írta elő a beruházás megvalósítását, ellátásbiztonsági okokból. Igaz, a munkát már nem az FGSZ, hanem az MVM-hez tartozó Ovit indította.
A magyar–szerb határpontra vonatkozó aukció csak akkor írható ki, ha az FGSZ igazolta, hogy szerbiai és bulgáriai partnerei is megkötötték azokat a szerződéseket, amelyek alapján országaik területén megépülnek a hazai fejlesztéshez kapcsolódó vezetékek, kompresszorállomások. A szerbiai készülődés kapcsán az IntelliNews portál azt írta, hogy egy bankkonzorcium tagjaként az OTP banka Srbija tízmillió eurót, az OTP által egy éve felvásárolt Vojvodjanska banka pedig harmincmillió eurót folyósít a Szrbijagasznak a Gazprom-gázvezetékprojektre a Török Áramlat szerbiai építéséhez. (Egyenként tízmillió eurót kölcsönöz továbbá a szerb állami Komercijalna banka, a Banka Postanska stedionica és a Société Générale szerbiai leánybankja.)
Az akció indításának további feltétele, hogy az FGSZ szerződjön a szerbiai rendszerirányítóval hálózataik majdani összekapcsolásáról és az üzemeltetést érintő más kérdésekről. E megállapodások csak az aukció sikere esetén lépnek hatályba. Végül megelőzi az akciót a beruházásról kötött magyar–szerb kormányközi megállapodás is.
